Floorball, Foci, Rock 'n' Roll...

A magyar floorball élet annak szereplői szemszögéből: beharangozók, kritikák, ötletek, javaslatok, értékelések.... nem mindig komoly formában, nem csak floorbalosoknak. Hogy népszerűbb és ismertebb legyen a lyukacsos labda!

Bemutató, Elérhetőség

Ha nem cseng ismerősen a sportág neve, akkor ide kattitva olvashatsz egy videókkal megtámogatott szemléletes bemutatót, ami után garantáltan megfertőződsz vele!

Cikkekkel kapcsolatos észrevételekkel a megfelelő szerzők az alábbi címen érhetőek el:

fordprefect[kukac]indamail.hu

anwar00[kukac]indamail.hu

bernard[kukac]indamail.hu

recipeferrum[kukac]indamail.hu

Az oldallal kapcsolatos átfogó ügyek esetében az alábbi címre küldjetek üzenetet:

floorballer[kukac]freemail.hu

MFSZ oldal

A Magyar Floorball Szakszövetség hivatalos oldala ezen a linken elérhető. Az oldalon a hivatalos hírek mellett a bajnoki statisztikák és tabellák is megtalálhatóak.

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkék

1.forduló (1) alomcsapat (11) andrew.w.k (1) angyalka (1) ares (14) átigazolás (1) ausztria (1) az elnök emberei (1) backyard babies (1) bajnoki (1) bajnoksag (1) barca (1) bemutatás (1) bl (1) budapest (1) ch (1) csapatalapítók (5) csapatváltók (2) cseh (1) cseh open (1) dave (1) dfse (10) diamonds (3) dio (1) dióhéjban (61) dopping (1) dr. bubó (2) dropkick murphys (2) edzői szemmel (1) egyetemi vb 2008 (1) ek (3) építők (1) ez volt 2007/2008 (8) feljutók (1) férfi válogatott (4) finn (1) floorball (305) floorball0 (1) floorball bevezető (1) florball (1) foci (29) ftc (2) gigaberuházás (1) golfprojekt (1) harcosok (1) három dolog (1) helyszni beszámoló (1) hét meccse (36) hunfloorball (1) h blockx (1) ibk ch (5) ingatlanmutyi (1) ismertető (1) játékvezető (1) jégkorong (2) kaszinóváros (1) kecskemét (2) kelemen (1) klagenfurt (2) kommentriport (1) krokodil (7) kupa (1) lebukás (1) legendák (6) lengyelország (2) lengyel bajnokság (1) loki (2) lordi (1) lyukacsos kristálygömb (71) madrid (1) magyar kupa (22) manowar (1) meise (5) mfsz (1) minden hétre egy szabály (6) miskolc (2) mourinho (1) múlt jelen jövő (2) nádor (2) nb1 (1) neumann (2) nfse (1) noi (87) női (66) női válogatott (10) november kupa (7) ob1 (151) ob1b (10) ob1torpedo (1) ob2 (88) ob3 (6) oldalszemle (4) olimpia (8) osztályozó (6) ősz izéi (6) ősz tavasz (3) paks (1) páty (1) phoenix (3) pierluigi collina kupa (5) portré (4) radio v2 (3) rebel svenson (1) régi idők (2) rendszer (1) rft (1) rock (23) ronaldo (1) rorschach (1) rudas (1) sári (3) selejtező (1) sérülés (1) siroki brijeg (2) soha nem felejtjük (1) spanyol (2) sportfoto (9) svéd (3) svédország (2) szavazás (1) szlovákia (2) szolgálati közlemény (4) szolnok (7) szöv.kap. (8) szpk (11) talmácsi (1) thunder (1) triton (3) u19 vb selejtező (5) újratöltve (1) vb 2008 (6) veszprém (2) veszprém open (1) világbajnokság (9) visszaszámlálás (32) vitafórum (2) w.a.s.p (1) ws (3) x3m toto (4) Címkefelhő

Linkblog

Bostoni-ír-hazafias-leivós-harmonikás-verekedős-punk, azaz a Dropkick Murphys!!

2007.07.16. 16:31 Floorballer

Régen szórakoztattuk a visszajelzések alapján rock zenére nem túl fogékony közönséget valami igazán eredeti belevaló és gyakorlatilag tökéletesen ismeretlen bandával. Most azonban ígéretünkhöz híven itt vannak a bostoni srácok, a Dropkick Murphys!

A beazonosíthatatlan stílusban játszó elképesztően amerikai megjelenésű kocsmatöltelékek elképesztően nem amerikai jellegű zenét szólaltatnak meg minden olyan kezük ügyébe kerülő hangszeren, amiről egy valamirevaló punk együttes megfeledkezik, ám egy angol-szász (és kelta ) nyelvterületen tevékenykedő népzenekutató csak nagy átéléssel tud beszélni. Ki ne álmodozott volna még elektromos basszus gitár alapra megszólaló skót duda szólóról? Ugye kedves olvasó, most ebben a pillanatban rájött hogy valami hiányzott zenei ismeretei széles tárházból!

Akkor kezdjük az együttes bemutatásával:

„1996-ban, Bostonban alakult punk/skinhead zenekar. Boston ír többségű város, ebből jött, hogy kellemes, húzós punkzenéjüket ír dallamokkal vegyítsék. Skinhead alatt nem a bőrfejű, neonáci csoportosulásokat kell érteni, hanem antirasszista, baloldali munkásifjakból álló szerveződéseket. A banda szövegeit is ezek jellemzik, antirasszizmus, és baloldali (nem azonos a kommunistával!!) gondolatok. Zenéjük kiváló aláfestő zene kocsmai verekedésekhez, ami a skinhead szubkultúra szerves része.”

Ez valamiféle képet ad, de minket a részletek, a hangzás, a feeling és az agyműködés azon rejtett folyamatai érdekelnek, amik ilyen eredményt hoznak létre. Az együttest bemutató klippel kezdenénk:

A klipp és a számönmagában nem tartozik a jelentősebb alkotások közé, viszont számot ad a banda egyik fő vonásáról, a mindenek feletti hazaszeretetről, ami az ő esetükben Boston-ra és leginkább a Red Sox-ra koncentrálódik. Viszont 1.55-nél könnybe lábad a szemünk! Egy kelet európai falusi birkapásztor sapkaviseletével megáldott rettentően komoly srác zúz le egy kemény skót duda szólót! Rezzenéstelen arc, tökéletes koncentráció és elegancia. A kompozíciót gyönyörűen zárja le a teljes mértékben nem autentikus bárzongora kalimpálás. Eközben minden irányból megcsodálhatjuk az európai szemmel elmondhatatlanul érdektelen baseball bostoni szentélyét.

Eme rövid kitérő után csapjunk a dolgok közepébe. Az igazi Dropkick életérzéshez egyenes út vezet a Spicy McHaggis című alapmű megtekintésével. Nem szeretnénk elvenni semmit a kezdeti megdöbbenésből átváltó őszinte lelkesedés érzéséből, úgyhogy mindenki dőljön hátra, töltsön magának egy pohár whiskeyt és élvezze a hatást:


Rutinos olvasóink tudhatják, hogy egy ilyen kaliberű kompozíció mellett nem mehetünk el szó nélkül. Klasszikusan indul a klipp, zeneautomatából  választott számmal egy kocsmában. A megszólaló skótduda dallam azonban jelzi, hogy itt nem mindennapi élményben lesz részünk. A főszereplő, Mr.McHaggis biztos léptekkel halad szoknyában és bakancsban a padlón kopogó, határozott léptekkel. 0:16-nál az ajtón betoppanva megláthatjuk teljes valójában. Nos hősünk egy tetszőleges Guy Ritche film tetszőleges bárgyú karaktere lehetne. Az ismét megjelenő sapka motívum mellett a mélán lankadó cigarettán való pöfékelés és a skót duda cipelés is figyelemre méltó. Ez után megismerkedünk a pultos srácokkal, akik a „I'll tell you a story, believe me it's true” felütéssel kezdenek már-már a Desperado-ra hajazva. A srác tetoválás mennyisége valószínűleg még Scofield-et is elismerésre ösztönözné, alighanem Boston összes jelentősebb legendája helyet kapott rajta. A közönség tagjainak elemzésére sajnos nincs lehetőség, hiszen csak pár pillanatra láthatjuk őket, de láthatólag képben vannak a storyt illetően. Mégis lelkesen hallgatják a roppant átéléssel előadott históriát A két énekes önmagában is lenyűgöző, hiszen vakon hallgatva ki gondolná, hogy nem két tagbaszakadt, matróz ruhában mozgó, rumot vedelő, 40-50 éves, vörös ír tántorog haza fele. A refrénig eljutva már teljesen az atmoszféra rabjai vagyunk, magunk is jó szívvel rohannánk át a szomszédhoz, hogy jól kupán vágjuk egy bárszékkel. Valóban lelki szemeink előtt látunk egy igazi filmes kocsmai tömegbunyót, aminek zenei aláfestése Oscar-ért kiált! Itt azonban McHaggisre koncentrál a publikum, és tetemes mennyiségű sör elfogyasztása és/vagy kilötyögtetése mellett szemléli, amint Mr. McHaggis, aki láthatólag nem csak újlenyomatában különbözik Einsteintől és alkoholtartalménak vér szintje kritikusan alacsony, éppen megpróbálja felszedni a faluszépét. Mr. McHaggis természetesen egyáltalán nincs tudatában az eseményeknek, ezt remekül illusztrálja a roppant kifinomult rendező a megfelelő helyre halucinált személyekkel. A kocsma azonban remekül szórakozik McHaggis hódításán, és mi tagadás mi is. Ezt az átélést, amit a srácok a pult mögött beleadnak, valamint azt a mérhetetlen munkát, ami a szereplőválogatás során végbe mehetett, hogy ilyen mértékben kiemelkedő kocsmatöltelékeket találjanak egyszerűen nem lehet nem értékelni! Nem véletlenül népszerűek a pubok azon a vidéken… Mindenki csapjon falhoz egy whiskey-s üveget, aztán jöjjön vissza a következő számhoz!

 

Bizony bizony… a srácok annyira befutottak, hogy a Tégla című nagysikerű film betét dalát tőlük hallhatjuk! Itt a városi látképek mellett a filmből láthatunk jeleneteket. A műkedvelő számára azonban egyből két igazi ínyencség tűnik fel. Az első természetesen a benjo szóló, majd az előkerülő harmonika! A nem túl komplex dalszöveg ellenére kiemelkedően élvezetes marad a szám, elsősorban a dinamikus harmonika használatnak köszönhetően.

 

Ebben a számban a srácok másik szenvedélyüknek, a rengeteg dalban előkerülő boxnak adóznak. Itt speciális hatások nélküli indulásból hamar megérkezünk egy újabb skót duda dallamhoz. A szám és a klipp egyaránt végig megőrzi lendületét, ismét kedvet kap az ember, hogy vízágyukra másszon, utcaköveket hajigáljon és átrendeztesse saját arcberendezését. Magára akár kicsit is adó tüntetés szervező egyszerűen nem tekinthet el a szám szerepeltetésétől.

Jöjjön személyes kedvencünk:

Maga a klipp nem igazán kiemelkedő, viszont a szám fergeteges! Azt hinnénk a banda csak a spéci hangszerekkel operálva barkácsol össze bohókás számokat egyszerű eszközökkel, de itt szembesülnünk kell vele, hogy bizony képesek komoly teljesítményre is. A szám mind szövegében, mind kompozíciójában remek. Az 1:05-nél kezdődő rész egészen jól sikerült, bravúrosan vezeti fel a vokált, majd tovább pörgetve a tempot, a közönséget pedig ismét némi ütésváltásra ingerelve elvezet egy igazán nem várt gitárszólóhoz. Ez valóban igényesebb füleket is kielégít alighanem. Mindennek operatőri rögzítése pedig végképp tetszetős. Az ember a falnak is neki menne utána!

Ha már a művészi értéknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül az alábbi lassú(!!!!!!!) szám mellett, melyben háborús hősök, elsősorban Willie McBride előtt tiszteleg a banda. Valóban szép szám, nem is akarunk belőle viccet csinálni, le a kalappal. Nem gondolnánk, hogy a kocsmából ilyesmi is kisülhet, szinte könnyeket csal az ember szemébe:

Búcsúzóul azért visszatérnénk a megszokott vonalhoz:


Egy felszabadult, amolyan koncert végi útra bocsátó ökörködés. Az igazán kiemelkedő motívum a roppant kemény, hard metalos hangszer, a harmonika begőzölt széttépése a szám végén.

Sajnálatos módon nincs megfelelő anyag olyan remekművek bemutatásához mint a Ramble and Roll, vagy a The Burden, de mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy valahogy szerezze be a teljes életművet!

 

 

3 komment

Címkék: rock dropkick murphys

A bejegyzés trackback címe:

https://floorball.blog.hu/api/trackback/id/tr35119039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anaheim9 2007.07.17. 12:07:53

Grat nagyon jó lett.
Már várom a következő hasonló témájú írást:)
Csak a személyes kedvencemet az "Amazing Grace"-t hiányoltam egy kicsit. De hogy ezt a hiányosságot potoljuk: youtube.com/watch?v=9OObiFNaZLg
:)) További szép napot minden floorballosnak:)

Alonso 2007.07.25. 00:06:55

hey!

mar akartam kommentelni korabban is, dicserni az oldalt, es lam a D.M. feldobott most nagyon!:)
epp dublinban vagyok, es idefele a cimboraimmal nekunk is az utazos zene Dropkick volt, es amugy is pubertas korom:) egyik kedvenc bandaja talan...ezert muszaj ajanlanom a fields of athenry cimu eposzt, ami amugy egy ir nepdal, csoppnyi vallasi toltetessel, es skot eredettel:)
itt irorszagban mindenhol belebotlik az ember ebbe a dalba...
amugy ajanlom meg a D.M. DVD-jet, ami Szent Patrick napjan keszult, "kepernyoeleragaszto"!
szoval hajra bostoni irek!

Zolika
Veszprem-->Neumann:)

Lapointe 2007.08.21. 03:16:52

Ez eddig nem tudom miképpen kerülte el a figyelmem..igen komoly produkció a D.M-től..legutóbb egy olyan reklámban láttam őket, ahol két Bruins hokissal vannak a Banknorth Garden jegén :) Szép munka és jó klippek..
Boston Bruins ..:))