A WS – Phoenix meccsről már annyi szó esett, hogy talán kár is tovább ragozni a rangadón történteket – pláne 1 hét távlatából – de egyrészt Huszti Péter már a hét első felében megküldte az alapos válaszokat, így illendő közölni azokat:), másrészt nem szeretnénk megszakítani a hagyományokat sem. A mérkőzésről tehát Huszti Péter nyilatkozik:

FFR: - Hogy értékelnéd röviden a meccset és az azon történteket? Erre számítottál? Meglepett az ellenfél valamivel?

H.P.: Hasonló iramú mérkőzés volt mint a Triton elleni. Nem lehetett egy pillanatra sem kocogni a pályán. A mérkőzés kezdeti szakasza meglepett, mert a Phoenix zárt védekezésre rendezkedett be és kontrákra épített. Alaphelyzetben mi is erre készültünk és a kezdeményezés lehetősége meg is zavart egy-két játékost. Nem tudtunk élni a lehetőséggel, nem tudtuk megszerezni a vezetést, így a Phoenix fokozatosan nyílt ki és vette át az irányítást. Stílusukból adódóan lehet többet birtokolták a labdát és több tiszta helyzetük is volt, de ők sem tudtak vele élni. Belülről úgy éreztem, hogy nem volt bennük most akkora tűz mint ősszel volt, visszafogottabban játszottak. Nálunk nem volt gond az akarattal. A szerencse is mellénk állt, mert 100%-os ziccert alig dolgoztunk ki, mégis sikerült távolról két olyan gólt szereznünk, ami ebben a sportban vagy bemegy vagy nem. Ez is egy olyan találkozó volt, melyet akár a Phoenix is megnyerhetett volna, de az akarati tényező mellett most nekünk jött ki jobban a lépés. 

FFR: - Mi döntötte el a meccset?

H.P.: Összességében nem volt különbség a két csapat között, úgy éreztem mi jobban akartunk és szerencsésebbek voltunk. Lényeges azért talán az is, hogy a labdáért folytatott palánk menti ütközetekből legtöbbször mi jöttünk ki jobban, ami nem meglepő, hiszen testalkatban nagyobb hátránya van még a Phoenixnek.

FFR: - Kit emelnél ki a mezőnyből?

H.P.: Vendég oldalon a kezdő kapus teljesítménye tetszett, mert lecseréléséig olyan ziccereket fogott, melyeket már bent láttam. Mezőnyben a csapat munka dominált, így onnan nem tudok kiemelni senkit sem. Nálunk a kapusunk Vincze Tamás mindent fogott amit lehetett és első osztályú szinten védett. Schvarcz Gábort kell még kiemelnem, mert hátul rendkívül hasznos volt és hibátlan védő munkája mellett még gólt is szerzett.

FFR: - Milyen tanulsággal szolgált a meccs? Miben kell még inkább előre lépnetek az eredményesség érdekében?

H.P.: Bebizonyosodott, hogy az akarati tényező rendkívül fontos. Sok mindent lehet kompenzálni egy végsőkig kitartó mentalitással. Soha nem szabad feladni! Úgy látom még mindig betegségünk a helyzetkihasználás, de erre rádolgozunk majd.  

FFR: - 2 rangadó: 3 pont. Alighanem kiegyeztetek volna vele előzetesen is. Innentől a csapatnak saját kezében a sorsa. Hogy látod a szezon hátralévő részét? Melyek lesznek a legkeményebb összecsapások?

H.P.: Valóban, bármikor kiegyeztem volna a két meccs előtt ennyi begyűjtött ponttal. Azt mondom, hogy az összes hátralévő mérkőzésünk legalább ennyire nehéz lesz mint az első kettő volt most tavasszal. A tabellán hátrébb lévő csapatokra ugyanúgy oda kell figyelnünk, mint azt tettük eddig is, mert ők is harcosak és gondot okozhatnak bármikor, ha netán tudat alatt félvállról vennénk őket. Még kiélezettebb lesz ezután a bajnokság, minden csapat komoly erőket fog mozgósítani a pontokért, úgyhogy nem dőlhetünk hátra, mert az eredmény nem jön magától. Folytatjuk a munkát.