Komárom városa adott otthont a Magyar Kupa 2008-as női és férfi Kupa döntőjének. A szebbik "nemnél" a Szombathely DSE és a Szolnok Cannibals FK csapatai, míg a férfi "igennél" a szintén Tisza parti egyesület fiai, valamint a hazai SZPK játékosai feszültek egymásnak. Mindkét találkozó minőségi küzdelmet hozott.

Szolnok – SZPK 5 – 9
Szombathely – Szolnok 4 - 10

"Még több füstöt? Fényeket?" - hangzott el annak idején egy hazai rave-techno-house irányvonalat képviselő - neve elhallgatását kérő- pop együttes dalában. A válasz igen.

Ugyanis a szervezők megadták a módját, hogy a piciny kis városi sportcsarnokot felöltöztessék. Tele aggatták a plafont színes lencséjű reflektorokkal, besötétítették az ablakokat, nehogy a kinti nappali természetes fény bezavarjon. A dicső serleg stílusosan középen, a város címerével ellátott lobogó alatt, külön megvilágításban tündökölt. Alig fél méterre tőle két füst gép okádta a "Süsü hapcit", melyet nemzeti színű fényekkel, lámpatestek színesítettek meg. Szóval fényeket és füstöt? Igen.

Aki járt már a komáromi csarnokban tudja, hogy ülőhellyel bizony adósak maradtak a tervezők. Ellenben a már említett szervezők mobil ülő lelátót prezentáltak, kínosan ügyelve az elkülönítésre - ala vendégszektor, VIP páholy - tehát nem lehetett panasz. Volt hely bőven. Még több füstöt? Nem köszönjük, azért elég volt, hiszen a pályán sportolók szaladnak majd és ugye senki nem várhatja el tőlük, hogy ha képletesen is, de egy jó nagy kubai szivarral a szájukban fussanak! A terem felöltöztetve, a nézőtéri kapacitás megnövelve. Hab a tortaként mosolygós, zakóba bujtatott erőemelők sétáltak a nézők között és vigyázták a rendet. Hiába. Nem akármilyen rendezvény ez. Ez a Magyar Kupa döntője, s akár hálát is adhatunk a szervezésnek, hogy mindezért a látványért - még el sem kezdődött az első mérkőzés - nem kellett belépőjegyet fizetnünk.

A női csapatok már a bemelegítés köreit rótták és szembetűnő volt a létszámbeli különbség. A "piros" szombathelyi sarokban 7 mezőnyjátékos futott, kocogott, bicegett. "Négyen sérülten játszunk" - mondta Kovács Vivien még a játékos kijáróban. A "kék-sárga" sarokban a Kannibálok elszánt, koncentrált arccal hangoltak, a zene bömbölt, a lelátókon ömlött a műanyag bögréből a sör, a hangulatra nem lehetett panasz. A java még hátravolt. A névszerinti bevonulás, a stroboszkóp, ismét a füst és a tempódiktáló zene, működésbe hozta a küzdésért felelős agytekervényi szektort. Majd a Himnusz következett és kezdődött is a női viadal.

Komótosan indult a játék, azonban meglepetésre - vagy mégsem? - a szombathelyi csapat ragadta magához az előnyt. A szolnokiak nem hagytak kétséget senkiben, hogy a kupát csak és kizárólag ők nyerhetik meg. Folyamatosan őrölték fel ellenfelüket, akik bár mindent megtettek, hogy megnehezítsék Strauss Tamás legénységének dolgát, de a fáradtság nagyobb úrrá vált. A közönség ugyan hajtotta, űzte a csapatokat, hogy egy igazán kiélezett döntőt láthasson, azonban a túlerő és nagyobb rutin, valamint a tetszetős sok-passzos játék végül győzedelmeskedett. Teljes mértékben megérdemelten, felőrölve az ellenfelet magabiztosan nyertek a Kanibálok, így a Magyar Kupa női serlege 2008-ban Szolnokra került.   

A férfi gladiátorok találkozója sem hozott más képet. Bár létszámban nem volt hátrányban a frissen, OB1-be kandidálódott szolnoki egylet, viszont tapasztalat terén a fehér mezben pompázó komáromiak mellett szólt Nostradamus. A felvezetés hasonlóképpen impresszív volt mint a női találkozón, így aki esetleg arról lemaradt, a férfiak meccsén pótolhatta az élményt.

Az első perctől kezdve világos volt, hogy mindkét gárda tudása legjavát adja és mindent belead amit csak tud. Szoros, fej-fej  melletti haladást követően 4-3-as komáromi vezetésnél még reménykedtek a szolnoki, illetve a semleges nézők, hogy továbbra is kiélezett, izgalmas marad az állás, azonban a hazai alakulat erőteljes rohamokkal eldöntötte a kupa sorsát, ezzel 10 éves fennállásuk első komoly címét elhódítva. Megérdemelték, ahhoz kétség sem fér, mint ahogy ahhoz sem, hogy a másodosztály bajnok büszkén, emelt fővel hagyhatta el az ünnepi díszben pompázó csarnokot. Mindkét félnek jár a gratuláció!

/Részletes meccskrónikák olvashatóak a Cannibals honlapon./