A „Harcosok klubja” után többen kifejezték unszimpátiájukat a csapat egyes tagjaival szemben. Ez sarkallt minket arra, hogy összeállítsunk egy szimpatikus OB1 válogatottat. Egy olyan sort, amelynek tagjairól bárki csak csupa jót tud mondani. Sportágunkban az éleződő verseny miatt kevés ilyen ember van. Manapság – sajnos – szinte akárkinek a neve hangzik el egy 10 fős társaságban, valaki garantáltan azt fogja reagálni, hogy „ááá, az egy **** **** ****”, „mi? Ne hülyéskedj, akkora egy**** **** ***** *****”, „a múltkori meccsen is ***** az a *****, és még ráadásul *****”:) Nos felvettük a kesztyűt, és megalkottuk a „szimpatikus csapatot”. Be kell, hogy valljuk, 3 sorral már gondban lennénk, alaposan megkockáztatnánk, hogy heves nemtetszést váltunk ki, de egy sort összeraktunk:
Varga Miklós – Torpedo Justitia SC
A hosszú kihagyás után visszatérő kapuslegenda helye a kis téglalapban megkérdőjelezhetetlen. Miki klasszisát mindenki elismeri, soha egyetlen negatív felhangú említéséről nem tudunk. Ezen felül kvalitásai is kiemelkedőek, a társaival való viselkedése, szerénysége is példaértékű. Nem is beszélve a klubhűségről, hiszen éveken át tartotta a 7. helyen a Torpedo csapatát számos kérő hívó szavának ellenére (ki ne emlékezne a Top Floor elleni Torpi győzelemre…)
A védők:
Hát fel van adva a lecke alaposan! Kevés védő van, akit posztjából adódóan legalább néhány támadó ne utálna szívből valami régi sérelem miatt. Próbáltunk körültekintőek lenni, és az alábbi eredmény született:
Hangai Attila – ARES HC/Top Floor
Talán nem a magyar mezőny legismertebb védője, de Hangai Attila kétségkívül szimpatikus játékos. Fokozatosan verekedte magát felfele a ranglétrán, míg ma talán az ország legerősebb sorának egyik védője. Csendes, ám ennek ellenére mindig maximális odaadással teszi a dolgát a „sztárok” árnyékában takarítva saját kapuja előtt, és labdákat gyűjtve a félelmetes akciókhoz. Mindezt pedig gyakorlatilag kiállítások nélkül.
Erényi „SZTÁRPI” Árpád – Neumann FSE
Csapatunk kapitánya Sztárpi. Ezen döntésünkben biztosabbak vagyunk, mint eddig bármiben. A két napos bulikupák császára, az esti bulik one-man-showja, a nők bálványa, és mint megtudtuk képek után nyomozva: a pókerasztalok hercege! Hihetetlen fizikum, teljesen egyedi mozdulatsorok. Valószínűleg az ország legismertebb nem válogatott játékosa! Minden poszton bevethető, mi a védelemben szavaztunk neki helyet.
A támadók:
Itt a bőség zavarával küzdünk, választásunk végül az alábbi három játékosra esett, de senkit nem akarunk megsérteni, több ezzel egyenértékű trió is összeállítható lenne.
Szabó Gergő – MEISE
A pillanatig meg nem álló támadó már válogatottságig is vitte. Mindenkivel közvetlen és barátságos modora, sportszerű és odaadó játéka miatt sokan kedvelik. Nem veti meg a bulitornák éjszakai életét sem, joggal kap helyet!
Mujahid „Baba” Tamás – ARES HC
Sokak szerint az igazán nagy játékosok azok, akik emberileg is nagyok. Nos, akkor Baba igazán nagy játékos. Hang nélkül, rezzenéstelen arccal teszi dolgát, de még hogy! Szinte soha nem kerül senkivel összetűzésbe, az ellenfelek balhés meccsek után is csak elismerően szólnak róla! Testvére legalább ugyanilyen joggal szerepelhetne, de sajnos csak három hely van.
Szabó Ákos – Miskolci Betyárok
A Miskolc a sztereotípiák iskolapéldája. A Láda-Láda-Egri-Fehér kvartett tavalyi szereplése után mindenki elkönyvelte őket balhés társaságnak, és néhány eset nyomán a keret minden tagjára általánosítottak. Éppen ezért semmiképpen nem akartuk kihagyni Ákost, aki óriási tehetség. Ez azonban nem kritérium ebben a csapatban:) Viszont az mindenképpen nagy elismerés, hogy akármi is történt a meccsen, az ellenfél mindig kiemeli Ákos nagyszerű játékát, és nem egyszer hallottuk már: „Ákossal semmi baj, ő nagyon jó srác!”.
Utolsó kommentek