Eldőlt! Matematikailag csak a legutóbbi fordulóban: folyhatott a pezsgő, előkerülhettek az előre gyártott 10-es pólók, jubilálhattak a „nagy öregek” és új érzéssel ismerkedhettek két vesztes finálé után a sokra hivatott fiatalok.

Hivatalosan csak most hangozhatott el: bajnok az ARES HC/Top Floor. De vajon mikor dőlt el igazán? Amikor kiderült, idén nincs rájátszás, egész évben minden pont számít? Talán már akkor lehetett sejteni, a legkevesebbet ők fognak hibázni, de mindig benn volt a pakliban, hogy a Debrecen, az SZPK vagy a Krokodilok esetleg megtréfálják a reménybeli bajnokot. A Debrecen elleni szezonnyitón? Aligha. Kétségkívül megvolt a visszavágás, de a 4:2 még nem mutatott semmit, még bármi lehetett. A Krokodilok őszi legyőzése után? Abszolút erődemonstráló volt a mumus elleni siker, akiket az előző évi menetelés során sem sikerült legyőzni, de röviddel utána az SZPK megálljt parancsolt a kupában, és ezzel igazán acélos kihívóvá lépett elő.

Mindezek már intő jelek voltak, és hétről-hétre növelték a bizonyosságot. Mégis van egy jól meghatározott pillanata a szezonnak, amikortól már csak a csodában bízhattak az ellenfelek: ARES HC/Top Floor – SZPK, első harmadot záró sípszó. Az év legjobban várt meccse, a kihívás napja, az első a második ellen. A kijelzőn pedig az eredmény 20 perc után: 6-0. A vége 15-2. Nem volt több kérdés…

Aligha van ember az országban, aki ne gondolná megérdemeltnek a bajnoki címet! Hogy mi a titok? Erre bizonyára sok különböző válasz születne, de Vadócz és Nádor neve mindben szerepelne. Az ő legendájuk alighanem örökké fennmarad a magyar floorballban, a Bugárral és Mangolddal együtt a magukénak mondható 10 bajnoki cím olyan rekord, amit csak saját maguk tornázhatnak még elérhetetlenebb magaslatokba. Hogy kiöregszenek? Ugyan… aki látta idén bármely rangadójukat, az ezt aligha hiszi… Sokan leegyszerűsítik kettőjükre a képletet megtoldva Mujahid Tamással és elismerően biccentvén kiemelve Szabó Petit, de még ez is kevés. Az első sor mindenki számára rettegett ellenfél, de idén azzá vált a második is… hányan próbálták kibekkelni a szuper sort és megverni a másodikat? Bizonyára sokan, mindhiába… Dósa, Bajaszgalan, Kupó, Geri és a többiek felnőttek a feladathoz, Hangai és Mangold sziklaszilárd lett, és ha mégis mindezen átjutott volna valaki, még mindig ott találta magát Víghel vagy Bugárral szemben. Nincs gyenge pont, az ellenfeleknek pedig nem volt remény… jöhet az EK! Pavelka Zoltán remek csapatot rakott össze az évek során, és két sikertelen döntő után révbe ért a gárda hajója… Megérdemlik, és mind reménykedhetünk is a sikeres szereplésben. Gratulálunk a bajnokoknak:

Bugár Attila, Vígh László, Szabó Péter, Kupó Ádám, Mujahid Tamás, Mujahid Attila, Vadócz Bence, Nádor Krisztián, Mangold László, Hangai Attila, Tóth Péter, Bajaszgalan Amara, Geri Flórián, Bán Krisztián, Éder Márton, Duska Várkony, Farkas László, Dósa Attila

Edző: Pavelka Zoltán