A kiscsapatok és az előzmények fényében joggal „amatőr” jelleggel aposztrofálható bajnokság után térjünk át a „profikhoz”, akiknek már komolyabb kritériumoknak kell megfelelni, amelyek a korábban elért amatőrnek semmiképpen sem nevezhető eredményeknél kezdődnek, de nem feltétlenül ott folytatódnak. A számok változásának érdekében szemeinket elsősorban a csapatok cserélődését elősegítő helyekre fókuszáljuk, azonban nem győzzük hangsúlyozni, hogy minderről nem írhatnánk a többi csapat nélkül, akiknek szintén igyekszünk egy kevés helyet szorítani.

A második számú bajnokság története 2002/2003-as szezon óta datálódik, amely mindössze két évig mondhatta magát a legalsó pontvadászatnak. Hányattatott sorsára jellemző, hogy évek óta talán itt van a legnagyobb jövés-menés a résztvevő csapatok számához képest. A színvonal és a kiélezettség nőtt, talán soha nem látott izgalmak közepette dőlt el idén a bajnokság végkimenetele. Azonban mi is kezdünk kicsit megszédülni a számok erdejében, így nem vállalkozhatunk a teljes történet megírására: a történelem kezdete a mi szemünkben is sajnos már csak legendák sokasága, a legendák pedig mítosszá homályosodtak, így előző cikkünkhöz hasonlóan a 2005/2006-os esztendőnél nyitjuk ki a históriáskönyvet. A bajnokság kezdete előtt tudni lehetett, hogy az OB1 bővítésre kerül, ezáltal két csapat egyenes ágon, további egy pedig osztályozó útján biztosíthatta helyét a legfelsőbb osztályban.

Az első helyet a Debreceni FSE szerezte meg, akik – ki ne tudná – azóta már magyar bajnoknak vallhatják magukat. Ha kicsit korábbra is visszanyúlunk szédületes sport és menedzseri teljesítményt felmutatva 3 év alatt meghódították Magyarországot, otthont teremtettek, jelenleg két palánk tulajdonosának vallhatják magukat és nem mellékesen az OB1 egyik élcsapatának, ami mindenképpen megsüvegelendő teljesítmény.

Második helyen végzett a Miskolci Betyárok csapata, akik két évnyi OB1-es szereplés után a másodosztályba kényszerülnek. OB2-es karrierjük nehezen indult, azonban némi szerencsével, vagy megfelelő kapcsolattal – kinek, hogy tetszik – szert tettek a hőn áhított palánkra és az OB1-ben már csak vendégként szerepelhettek Egerben. Nagyszerű szervezőmunkájuknak hála jó pár csapat vendégeskedhetett a Miskolci Városi Sportcsarnokban, ami a kongó lelátók ellenére is impozáns látványt nyújt.

Harmadik helyezett lett és az osztályozó sikeres megvívásával csatlakozott az OB1 mezőnyéhez az OB2 egyik alapító tagja, a Neumann FSE, akik eredményes szerepléssel igyekeztek bizonyítani, hogy a 0 pontos évad a legjobbak mezőnyében is szolgálhat megfelelő tanulságokkal és motivációval. Ha év végére megfogyatkozva is, de elérték céljukat és ismét a legmagasabb osztályban játszhatnak azóta is. Létszámbeli problémáikat jelentős játékosmozgással orvosolták, míg idén új otthonra leltek és a jövőben Kartal nagyközség nevét viselve szerezhetnek dicsőséget a legkisebb lélekszámú aktív floorballos településnek.

A másik eredetileg osztályozós – igaz a kiesésről döntő – nyolcadik helyen az Ares „B” csapata végzett. A frissen feljutott gárdának nem sikerült azóta sem bizonyítania és folyamatos létszámproblémákkal is küszködik. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a jelenlegi „A” csapat számos játékosa itt pallérozódott, így semmiképpen sem tekinthető hasztalannak ez a társulat sem. A tabellán elfoglalt pozíciójuk ellenére nem kényszerültek osztályozót játszani egyetlen egyszer sem a három év alatt a liga létszámproblémái miatt, ennek ellenére jövőre mégis a harmadosztályban találkozhatunk velük, hiszen a fentiek nem állnak arányban a felmerülő költségekkel a vezetés szerint, így nem indokolnak OB2-es szereplést.

A nyári holtszezon érdekes változásokat ígért, hiszen 10 csapatra kellett volna bővülnie a mezőnynek, melyből kettő „helyettes” nélkül távozhatott.  A helyzet a mostanihoz hasonlatosnak volt mondható: a csapatok nem tolongtak annak ellenére, hogy nem foghúzásra kellett jelentkezni. A 4 feljutó helyet végül nem is sikerült feltölteni, így a krónikában lapozva csak 9 csapat feszült egymásnak. A győztes az általunk felölelt 3 év közül itt veszítette a legtöbb pontot, azonban ebben az évben volt várható a legkisebb mozgás is, így minden pontvesztésnek sokkal nagyobb súlyt lehetett tulajdonítani.

Ebből a mezőnyből harcolta ki elsőként az osztályváltást és az első helyet a Bajai Darazsak együttese. Távol minden floorballos településtől kellett megteremteniük a hazai pályát, amely így is csak részben sikerült. Teremproblémáik adódtak, így számos meccset az agglomerációhoz tartozó Vaskúton voltak kénytelenek lebonyolítani, azonban ki feledhetné el a legendás bajai kupák hangulatát, az OB1-es döntőt, ahol a Top Floor-t letaszították trónjáról. A darazsak fullánkot szegeztek, megcélozták a legfelsőbb mezőnyt, azonban a szúrásban kimerültek és anyagi okok miatt nem felfelé váltottak osztályt, hanem lefelé. A csapat fele távozott, az üres helyeket az utánpótlás játékosaival töltötték fel és azóta igyekeznek helytállni az OB3 élmezőnyében.

A második helyet nagy csatában, mindössze egyetlen pont előnnyel szerezte meg a Veszprém Lizards csapata, és vívta ki ezzel az osztályozó mérkőzéshez a jogot. Az egyetemi város csapata az OB2 kezdete óta ebben a bajnokságban szerepel – a hőskorban az OB1-ben is megmérettettek -, és „újkori” történetük során ezen egyetlen alkalommal kerültek a legfelsőbb osztály közelébe. Évek óta otthont adnak az Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságnak, ahol a legrangosabb olyan csapatnak számítanak, amely valamely „hagyományos” bajnokság mezőnyében is szinte változatlan kerettel áll helyt.  Rossz nyelvek szerint nem volt feltétlen céljuk a legrangosabb osztályban szerepelni, a siker kapujában vereséget szenvedtek a Miskolc csapatától és gólzsákjuk távozása után már nem is tudtak a meghatározó csapatok között maradni, azonban idén számos új játékos mutatkozott be.

Ezzel a feljutó helyek el is dőltek, a legalsó, kilencedik pozíciót ismét az Ares „B” csapata szerezte meg ugyanannyi ponttal, mint egy évvel azelőtt.

Elérkeztünk a közelmúlthoz, melyet már ezen oldal hasábjain követhettünk nyomon, így talán felesleges lehetne hosszasan méltatni az idei sikerkovácsokat, azonban igazságérzetünkre csorbát vetne, ha elmulasztanánk eme kedves kötelességünket.

Első helyen végzett a Szolnok Cannibals FK csapata, szinte hibátlan mérleggel: csak az utolsó fordulóban szenvedtek vereséget, pontot ezen kívül csak egy alkalommal veszítettek. Történetükre visszatekintve az OB1 alapító tagjainak mondhatják magukat, idén bizonyították, hogy az elmúlt 2 év mindössze kisiklásnak tekinthető és a korábbi nagyszerű játékosok nyomdokain újabbak lépkednek.

A második egyenes ági feljutást érő helyezést az utolsó fordulóban a már bajnok Szolnok ellen szerezte meg a Phoenix Fireball SE. Tűzlabdájuk folyamatosan felfelé ível, indulásuk óta minden évben sikerült javítaniuk korábbi pozíciójukon, és ebben az évben elérkeztek a legnehezebb feladat kapujába. Kíváncsian várjuk idén miként sikerül átlépni a küszöböt.

Az első osztályozós, harmadik helyen a White Sharks HC csapata végzett. Ők a második OB2-es idénytől fogva voltak jelen a mezőnyben, számos játékost adtak első osztályú csapatoknak és a transzferáradat ellenére szinte mindig a feljutásért küzdöttek. Idén a szokásosnál kisebb mértékben módosult keretük, és mellé a sok éves munka eredményeként kiharcolták a legmagasabb osztályban való részvételt, kétszer is legyőzték a Miskolc csapatát, így helyük lenne az első osztályban mindenképpen. Sajnálatos módon a csapat anyagi helyzetét nem sikerült megfelelő szintre hozni, így az aktuális hírek szerint egy csapatként búcsúznak a magyar floorball mezőnyétől.

A negyedik helyet és ezzel a jogot a kétmérkőzéses osztályozóra az OB1 kilencedik helyezettjével a MÖSE Triton csapata szerezte meg. Kétévnyi pályafutásuk során végig az élcsapatokat üldözték és idén megfogyatkozva bár, de törve nem életben tartották az élvonalhoz fűzött reményeiket. Azonban a mindent eldöntő mérkőzéseken érvényesült a papírforma és kettős vereséget szenvedtek, így feladták a célokért való küzdelem legszentebb módját és egyesülnek a Cartoon Heroes csapatával, hogy együtt az OB1 egyik legbővebb keretét adják.

Az elméletileg ismét a kiesésről döntő osztályozós, tízedik helyet ismét az Ares „B” szerezte meg, azonban megelégelve az eddigieket, jelentős önkritikát gyakorolva már az OB3-ba adták le nevezésüket.

Ezzel el is érkeztünk a mai naphoz, azonban mindenképpen meg szeretnénk emlékezni legalább felsorolás szintjén minden csapatról, akik történetünk idején pénzt, időt, közutakat/ MÁV-ot/ Volán-t nem kímélve bejárták az országot és megküzdöttek a dicső bajnoki aranyérmekért:

Ares HC „B” – 3 sikertelen évad után az OB3-ban igyekeznek majd bizonyítani, hogy nem volt érdemtelen a szereplésük. Megjegyezzük, az „A” csapat is tett itt egy egyéves kitérőt.

Bajai Darazsak – 4 esztendőt töltöttek itt, melyből kettőt a Pakssal közösen abszolváltak. Bajnokként hagyhatták el az osztályt, legnagyobb sajnálatunkra a lefelé vezető irányba

Debreceni FSE – 1 évig játszottak itt, a mesebeli legkisebb gyermekhez hasonlóan jöttek, láttak, győztek

Kecskeméti Református Gimnázium – 1 évadot húztak le egy OB3-as arany jutalomjátékaként, pénzügyi okokból önként lefelé távoznak

Miskolci Betyárok – követve a debreceniek példáját, 1 év alatt átgázoltak a mezőnyön, azonban idén visszatérhetnek egykori sikereik színhelyére

MÖSE Triton – 2 idényt töltöttek az OB2-ben, egyből a felsőházhoz tudtak csatlakozni, idén pedig az osztályozót is kiharcolták. Egyesülés útján távozik az együttes a mezőnyből, ezzel várhatóan elveszíti saját jogú OB2-es tagságát.

Neumann FSE – összesen 3 évig voltak tagjai a mezőnynek, kétszer is felfelé távoztak, az OB2-t kinövő játékosok egyik legjelentősebb felvevőcsapata lett

Phoenix Fireball SE – a fiatal csapat 2 év alatt „járta ki” ezt az osztályt, aminél láttunk gyorsabbat, de szégyenkezésre semmiképpen sem ad okot, sokkal inkább büszkeségre

Rudas Floorball Team – A legutóbbi volt a csapat 1. és ez idáig egyetlen idénye az OB2-ben: példásan leküzdötték a pályán kívüli nehézséget, és mellette azon belül is helytálltak. Jövőre a bajnokság egyik esélyesei lehetnek

Szegedi FE – nagy álma válhatott valóra a csapatnak, hiszen előrelátható nehézségeik ellenére 1 szezont eltölthettek ebben a bajnokságban. Eredményeikben való csalódottságukat csak tetézhetik anyagi nehézségeik, így jövőre ismét OB3-ban fognak szerepelni

Szent-Györgyi DSE Szombathely – 4 idényen vannak túl a mezőnyben, 2-2 év közé egy önszántukból vállalt OB3-as ékelődött be, idén mostoha helyzetük miatt a a floorball-térképről való levonulás mellett döntöttek

Szolnok Cannibals FK – 2 évig voltak tagjai a mezőnynek, felülről érkeztek és most ugyanerre távoznak

SZPK „B” – 5 év után az utánpótlás-nevelő intézmény átcsapott öregfiúk-csapattá, így ma már a megváltozott céloknak megfelelőbb OB3-ban szerepelnek

Veszprém Lizards – 6 idény, melyet egy hetedik követ, már-már nem létezhetne nélkülük az osztály

White Sharks HC – 5 szezont harcoltak végig, idén végre elérték céljukat, ennek jutalmát azonban megszűnésük miatt már lehet nem arathatják le

A kellemes emlékek után ezúttal is visszatérünk a rideg valóságba, és kockásfüzetet ragadva igyekszünk kipréselni magunkból néhány számot, mely sosem tükrözheti az emlékeinket, de talán támpontot adhatnak az elkövetkezendő évekhez:

• A Budapest-Vidék arány 3 évet tekintve 5:10 (évekre lebontva 3:5, 4:5, 4:6)
• Ez idő alatt egy csapat átlagosan mindössze 1,8 évet töltött az OB2-ben, az OB3-ból feljutók még ennél is kevesebbet, 1,55 évet
• A felsorolt 15 csapatból 8 úgy távozott lefelé (megszűnést is beleértve, a MÖSE Triton-t is ide számítva) a pontvadászatból, hogy az elért eredmények alapján még lett volna lehetősége itt szerepelni
• 3 év alatt nem volt lehetőség a kiesés elkerüléséről döntő osztályozót megrendezni
• 9 csapat érkezett az OB3-ból, 6 csapatnak sosem kellett az OB2-es története előtt OB3-ban bizonyítania és mindössze 2 csapat érkezett az OB1-ből (idén jelenlegi információink szerint ez az arány 10:6:3-ra módosul)
• A 9 OB3-ból érkezett csapat közül a következő évadban 2 lesz csupán tagja a mezőnynek, de a Miskolc idén már felülről érkezik
• A 9 OB3-ból érkező csapat közül 3-nak sikerült kivívnia az OB1-es szereplés jogát, az OB1-ből kieső 2 csapatnak sikerült visszajutni, az OB1-es múlttal nem rendelkezők közül kikerülő 2 további feljutó anyagi okok miatt nem tudta vállalni a legmagasabb osztály költségeit, de még az OB2-t sem
• Az OB1-ből kiesők viszonylag gyorsan (átlag 1,5 év) visszajutnak a legmagasabb osztályba
• A mezőnyben 2 fiókcsapat fordult meg, egyikük sem tudott meghatározó együttessé válni, jövőre mindkettő már a harmadik vonalban folytatja (a Kecskemétet önállónak tekintjük, habár a Diamonds biztosította a jogi hátteret)
• A szabályos körülmények biztosításával 5 csapatnak akadt problémája, 4 az OB3-ból érkezett. 3-nak sikerült maradéktalanul megoldani (a Bajai palánkot szabályosnak és teljesnek tekintjük), 1-nek részben sikerült megfelelő helyszínt biztosítani, 1 csapat egyáltalán nem tudta rendezni helyzetét
• 3 csapat indokolta tudomásunk szerint csak és kizárólag anyagi indokokkal távolmaradását (év végi eloszlást tekintve 0:1:2) – nem számítottuk ide a létszámproblémával is küzdő egyesületeket

A fentiekből kitűnik, hogy az utóbbi három évben a másodosztály nem tudta tartani az OB1 növekedésének ütemét, az alulról érkezők fele részben anyagi okok miatt fúj visszavonulót, azonban hiba volna elhallgatni, hogy ezen 9 csapat közül 4-nek sikerült érmet szereznie, vagy az első négy hely valamelyikén végeznie. A mezőny feltöltődésének problémáját tovább árnyalja, hogy csak egyszer nőtt az OB2 létszáma és idén jelen állás szerint a teljes mezőny fele hiányozni fog, ami megkérdőjelezi a bajnokság létjogosultságát. Ezen a ponton azonban szeretnénk kilépni szerepünkből és jelezni azon csapatok számára, akiknek jelentős anyagi problémáik támadtak, hogy a megnövekvő költségeket talán ellensúlyozhatja a kevés induló és az ezzel járó minden eddiginél alacsonyabb mérkőzésszám, így amennyiben tehetik, átértékelhetik helyzetüket. Azt is igyekszünk észrevenni, hogy a mezőny itt sem tudott stabil maradni, sok csapat tűnik el itt is, illetve látja be, hogy menedzselés terén még nem áll készen a másodosztályra, illetve nem tud lépést tartani az első osztállyal. Mindenképpen ki kell emelni azonban a vidéki csapatok törekvését, akiknek problémája akadt a hazai pálya biztosításával, hiszen mindössze 1 csapat nem tudott a székhelyének közelében játszani. Zárásként szeretnénk sok sikert, eredményes szezont kívánni az itt indulóknak és reméljük, hogy azon csapatok, akiknek célja lett volna még itt szerepelni, mihamarabb visszatérnek!

/Köszönetet szeretnénk mondani a Fekete Ló és Veszprém Lizards csapatainak honlapjaikon megtalálható információkért, valamint Székely Gergőnek, aki mint egykori VB-tag segítette munkánkat!

Továbbra is fenntartjuk, hogy a cikk saját véleményünket tükrözi, nem hivatalos információkon alapul, azonban ha valaki a saját csapatával kapcsolatosan hibát vél felfedezni, észrevételét szívesen fogadjuk a blog e-mail címén./