Mindenki tud róla, mindenki fél tőle, de sajnos a legtöbb játékost előbb-utóbb utoléri a végzet, a sérülés (ez alól csak az NFL sztárja, az egykori legendás Green Bay irányító, Brett Favre kivétel, aki immáron 18. idényét tapossa úgy, hogy 1 meccset sem hagyott ki)
A szerencsésebbek letudják a dolgot egy kis borogatással, fáslizással, akit meg nem fogad Fortuna a kegyeibe, az meg sem áll a szép zöld műtőasztalig.
A floorball, mint minden sportág (talán a sakk kivétel) rejt magában veszélyeket. Ezek egy része elkerülhető és van, amihez a szerencsének semmi köze sincs, mert bekövetkezik akkor is, ha úgy vigyázunk is magunkra, mint egy hímes tojásra.
Olykor a sérülést kiváltó ok nem egy hírtelen bekövetkezett trauma, hanem egy hosszú, a szervezetünkben (adott esetben például izületünkben) lejátszódó folyamat eredménye.
De ne siessünk ennyire előre.
Második írásunkban a csukló és a váll sérüléseit vesszük górcső alá.
Előre jeleznénk, hogy senki ne várjon Dr. House szintű eseteket, hosszas latin mondatokkal fűszerezve. Igyekszünk azokra a sérülésekre koncentrálni, amik kimondottan a floorballt játszókra leselkednek.
Csukló
Sok időt, energiát fordítunk lövő technikánk tökéletesítésére, finomítására. Hogy ez a művelet „sebészi” pontossággal működjön, a csuklónk fontos szerepet játszik. De semmit sem szabad túlzásba vinni, ugyanis a túlerőltetés az ínhüvely gyulladásához vezethet. A belső bőrrész ilyenkor érdessé lesz, az úgynevezett síkosító-folyadék beszáradhat. Mivel az ín ebben a helyzetben már nem képes simán „csúszni”, minden mozdulat fájdalmat okozhat, és az ujjaknak sokszor annyi erejük sem marad, hogy egy poharat megtarthassanak. Az ujjak kinyújtásakor gyakran hallható az inak egymáshoz dörzsölődésének jellegzetes hangja, mely ahhoz hasonlítható, amikor két hógolyót egymáshoz dörzsölünk.
Az első és legfontosabb alapszabály: a fájó testrészt - általában a kézfejet és az alkart - nyugalomba kell helyezni, és kerülni kell mindenféle mozgást, mely fájdalmat okozhat.
A hűtő hatású borogatások, pakolások, a gyógyszertárban recept nélkül kapható balzsamok vagy krémek csökkentik a duzzanatot, és segítenek a fájdalmak enyhítésében.
Amennyiben a panaszok nem javulnak legkésőbb három nap elteltével, orvoshoz kell fordulni! Az ínhüvelygyulladás akár hónapokig elhúzódhat, és a legrosszabb esetben az is megtörténhet, hogy az ín bemerevedik, és az ízület mozgékonysága minimálisra csökken.
Sajnos sokan nem veszik elég komolyan ezt a problémát és kötéssel a kézen, de vállalják a játékot, vagy az edzést. Sok esetben a sérülés nem javul és hosszan tartó szenvedés következik, aminek a vége gipszelés és több hónapos kihagyás is lehet.
Jó, ha tudjuk, hogy úgynevezett fehérjehasító készítmények szedésével támogatható az orvosi kezelés hatásossága, ugyanis ez a szer elősegíti a gyulladás okozta duzzanat gyorsabb megszűnését. (Ritkábban, de előfordul, hogy a makacs ínhüvelygyulladás krónikus reuma első jele lehet.)
Meg kell említenünk a rándulásokat is, melyet bizonyos értelemben a túlzott igénybevétel, egy rossz mozdulat, vagy ütés idéz elő. Természetesen itt is a pihenés elengedhetetlen. Azoknak, akiknek gyengébb a csuklójuk, illetve hajlamos a sérülésekre, ajánlott megfelelő térd ortézis, vagy csuklószorító használata. Már most jeleznénk, hogy ezekben az esetekben feltétlenül ki kell kérni szakorvos véleményét, szükség esetén fel is írhatja a szükséges segédeszközt. Ezeket sokszor nem rendeltetésszerűen használjuk, erről is megemlékezünk majd a későbbiekben.
Zárójeles lábjegyzetként emlékezünk meg a könyökről. Ugyan rendszeres használatban van, de a könyök sérülése mezőnyjátékosoknál (tisztelet a kivételnek és a teniszezőknek) elenyészőnek mondható, ellenben a kapusokkal. Számos idegvégződés található a könyökben, érzékeny testrész. A kapusoknál elsősorban a kidobásnál játszik szerepet (a megkérdezettek szerint „stílusa válogatja”), illetve az esetleges eséseknél lehet jelentősége, ha könyökre érkeznek. A zúzódások, duzzanatok náluk mindennaposat, mely pár nap pihenés után újra begyűjthetnek, illetve könyökvédő használatával (már aki igényli) megelőzhetnek.
Váll
Elég egy esés, szerencsétlen földet érés, egy rendkívül rossz mozzanat, és máris kész a baj.
A vállízület testünk legmozgékonyabb, így bizonyos vonatkozásban legsérülékenyebb ízülete (az ízületi ficamok közel 50 százaléka a vállízületben jön létre). Bonyolultságát a rendkívül nagy mozgásterjedelem minden pontján szükséges stabilitás - az ezt biztosító mozgató- és „rögzítőapparátus” magyarázza. A váll esetleges ficama hosszas kihagyást eredményez, esetenként műtét segítségével állítják helyre, mely után hosszas gyógytorna várható.
Megelőzésére a „Ne essé’ el!” arany igazságot tudnánk felhozni, de ha ilyen egyszerű lenne az élet…
A váll egyik tipikus sérülése a védők között gyakori. Bekapott gól után az edző által feltett „Hogy mehetett át rajtad?” -kérdésre válaszolva heves vállhúzogatásba kezdenek. Egyeseknél ez a vállizületben már komoly kopást eredményez:)
A csukló és a váll törését nem részleteznénk, mindkét eset szerencsére ritka a floorball háza táján. Természetesen sok sérülés- típus kimaradt, igyekeztünk azokra fókuszálni, amikkel találkozhat az ember, ha floorballozásra vetemedik. A későbbiekben még kiegészítjük az itt leírtakat, amikor egy nagyobb, globálisabb probléma nyomába eredünk.
Utolsó kommentek