Negyedénél sem tart a bajnokság (egészen pontosan a teljes táv 0,2272-szerese pörgött le), viszont mégis kikívánkozik belőlünk némi meglátás. Hiszen minden sportszerető emberben - kiváltkép a 10 millió szöv. kap. országában - meg lészen az az ősi ösztön, hogy már ennyi információ birtokában is éljen a lehetőséggel és arcán a magabiztosság felsőbbrendű mosolyával, az engesztelhetetlen tévedhetetlenség bizonyos tudatával vágtasson a szakadék felé olyan elhamarkodott kijelentéseket téve, melyeket aztán szezon végéig hallgathat vissza! Mivel a pénteki derbi előtt kiváló alkalom nyílik önmagunk blamálására – valamint egészségügyi okok miatt túl sok időt ülünk a gép előtt -, így mi is élnénk a lehetőséggel! Tovább után elhamarkodott szurkolói következtetések! 

Lassan már axiómává növi ki magát a népi megfigyelés: 

„EC selejtező után az honi bajnokság mezején babér nem terem a trónon ülőnek, fél év sanyarúság lészen sorsa mely után ha vasakaratáról tanúbizonyságot tett, visszakapaszkodhat a világosság mezejére!” 

Amennyiben tényként fogadjuk el ezt a pontot, akkor kijelenthetjük, hogy 5 forduló alatt a világon majdnem semmi meglepő nem történt, pontosabban a meglepő dolgok is prognosztizálhatóak voltak: 

1. Bajnoki cím és EC selejtező után nem úgy megy az úthenger, mint tavaly, viszont tavaszra nyilván „berúg” a motor, és ez elég lesz a dobogó peremvidékére (lásd még.: 3-4. hely)
2. A „meglepetés” fogalom CH-i értelmezésére egy teljesen új nyelvet lehetne felépíteni a meglévővel párhuzamosan, hasonlóan a Bolyai féle geometriához… (erre még visszatérünk) 

Ha év végén cikket kell írni a bajnokról, és az netalántán az ARES lenne, akkor bizony a mikor dőlt el kérdésre lehet, hogy már most meg tudnánk adni a választ: Komárom erődjeinek elestekor porrá zúzása és sóval felhintésekor (roppant szerencse, hogy ezt még péntek este előtt felírhatjuk, arra ez esetre, ha a Krokodilok esetleg megsemmisítenék a Népligetben Mujahidék csapatát:) ). 

Ha most kéne fogadni, bizony nehezen tudnánk rávenni magunkat, hogy ne az ARES-ra tegyük a pénzt, hiába van még ott a Krokodil és hiába 100%-os még a Debrecen. Pavelka edző csapata idén eddig kimagaslik. Teljesítményük még könnyedén felülmúlja a két évvel ezelőtti hibátlan szezont is. A 200 gól elérése (mely akkor éltette a csapat motivációját) idén már szinte most nem kérdés, sőt… Lehet a mezőny még megbánja ezt a mondatot, de nem tudjuk elhallgatni a tényt, miszerint ebben a tempóban a 300 sem elérhetetlen… Nádor Krisztián számára általában nem kell különösebb motivációt találni, de elnézve a kanadai táblát, - abban az évben, amikor Ovecskin Gretzky gólrekordjára hajt - és látván hogy már közel a tavalyi termés felénél jár, csak meg kell lebegtetnünk előtte a 100 pontos szezon történelmi esélyét… 

A Debrecen pole pozícióból rajtolt, és a Neumann elleni derbin kívül csupa kötelezőt hozott (erőviszonyok alapján persze a kivétel is kötelező, de a hagyományok egészen mást mutatnak). Pozíciójuk így kiváló, de most dől el igazán, hogy a tabella melyik felébe, pontosabban a tabella első felének melyik felébe is tartozik idén a cívisvárosi csapat. Érem is kinéz, de lehet ismétlődik egy tavalyi 4. hely. 

A Krokodilok a Neumann elleni mumus meccsen pontot vesztettek, de ezen kívül meggyőzően hozzák a találkozókat. A CH ellen megizzadtak, de ez mindig benne van: egy igazi kroki szezon nem lehetne teljes a CH és Neumann ellen szerzett 4 pont/félév esetén. Összességében sok múlik a péntek estén, de legalább egy ezüstöt jeleznénk most. 

Ha már a két mumusnál tartunk: a Neumann és a CH a mezőny két legkiismerhetetlenebb csapata. A Neumann olyan mint egy malária szúnyog: senki nem „tömi ki”, és teszi ki büszkén a falra elejtett trófeáját, de mindenkire baromi veszélyes, viszont ha lankad a figyelme, bárki lecsaphatja… Ugyan csak 1 pontot szereztek a nagyoktól a tavalyi egyik támadó sor teljes elvesztése után újjá formálódás közepette, viszont az 5 meccs alatt a nagy 4-től beszedett 29 gól finoman fogalmazva is imponáló, bár az ehhez társuló 18 lőtt szinte már csak az ellenfelek kapitális hibáinak 100%-os kihasználásával is felülmúlhatónak tűnik… Surranópályán vannak, hiszen innentől csak nyerhető meccsek sorjáznak, kérdés mennyit gyűjtenek be belőle. Jelenleg 5-7. hely néz ki. 

Amibe szintén beleszólhat az a CH, akik az év legmeglepőbb győzelmét és legmeglepőbb vereségét is bezsebelték 5 kör alatt. CH szurkolónak lenni valószínűleg még egy edzett Arsenal ultra számára is megeröltető lenne: egyik héten övék a világ, a következő héten már a másodosztály programját nézegetik, nincs három két egyforma egymás utáni meccs… Gyakorlatilag semmin nem lepődnénk meg az éremtől a kiesésig, de mivel egyik teljesítményt sem állandósítják, így félúton állnak meg az 5-7. részen. Talán az egyetlen olyan gárdáról van szó, akinek esetében a soros ellenfél azon imádkozik, hogy a megelőző fordulóban briliáns játékkal rukkoljon elő. Összességében viszont előre lépést várunk a tavalyhoz képest! 

A Phoenixet év elején egyenesen a dobogóra toltuk volna, most kicsit óvatosabban fogalmaznánk, bár nem szédülnek magasan a madarak, de eddig nem is találták meg a megfelelő sebességgel felfelé terelő meleg áramlatot. A pontok jönnek, de kicsit nehezebben, meglátjuk mire lesz elég. Egy 4. helyet el tudunk képzelni, és inkább a középmezőny elejére mint sem a végére taksálnánk őket. 

A Diamonds visszatért, és bár sajnálatos sérülés is hátráltatja az újjá formálódó fiatal csapatot, eddig nem okoznak csalódást. Tanulóév ez, senki nem várhatta, hogy ismét éremig mennek (de arra sem számítottunk, hogy a nem erről híres Kővári vezeti majd a hazai kanadai táblát 5 kör után:) ). A gyémántok viszont mindig megnyerik azt, amit nagyon meg kell nyerni, emiatt teljesen kizárt, hogy a kiesés sorsára jussanak. Ősszel valahol 6-8. fele, tavasszal még meglátjuk, jövőre meg mindenki előveheti megint a gyémántfúrót… 

A Szolnok, Miskolc, Torpedo, WS kvartettből jelen állás szerint csak komoly csoda esetén menekülhet meg 1-nél több. Mivel egyesek szerint már Mózes is látta egy harmadik kőtáblán – de egyszerre csak kettőt tudott felvenni -, hogy „XI. A Torpedot másodosztályba ki ne ejtsd!”, így a másik három alakulatnak még rosszabbak a sanszai az égi jelek alapján. Ha hinnénk a természetfelettiekben, akkor már bankhitelt vennénk fel, hogy fogadjunk a Torpedo éppen bentmaradó 8. helyére:) Ennek megfelelően igyekeznek is Bokor Gábor fiai, és ami nagyon kell, vagy amit lehet, azt hozzák is, miközben amit nagyon nem lehet, azt oly könnyedén engedik el, mint Cé Ronaldo egy helyzetet az esés lehetőségéért a 16-oson belül. Szolnok mellett szól a szisztematikus építkezés, Miskolc mellett az eddigi meccsek jó játéka és Szabó Ákos góllövő ütője, WS mellett a csapategység és a küzdeni tudás plusz a tény, hogy ők már túl vannak minden nagyon.

Várjuk a folytatást, és az első gigászi tévedésünket - nyilván nem lesz :)-, ha meg nem jön, örömmel leírhatjuk majd mint minden szurkoló, hogy „bezzeg mi megmondtuk, nem hiába kísérjük figyelemmel 20 éve a sportot!” – és mindeközben őszintén el is hisszük a 20-at:)