„Ha én rózsa volnék…” ja most nem ez az ide illő nóta és hangulat. Grrr..meg is van. Talán Marylin Manson  „This is The New Shit” a nekünk való. A feltételes mód – és még csak nem is az angol Depeche-re gondolok – mindenképpen kell ide. Miért is? Mert „Ha” én egy igazi floorball játékos volnék, akkor biztos minden alkalmat megragadnék, hogy kezemben foghassam az ütőt és megtaláljam a módját, hogy a nap 24 órájából legalább 25-öt a pályán lehessek. „Ha” én egyáltalán egy floorball játékos lennék, akkor azért tudnám, hogy mi az az All Star Gála, még ha nem is vagyok oda az egykoron imperialista „odaát” tengerentúli világért. „Ha” én már tudnám mi az az All Star Gála, akkor a saját kicsi világomban minimum életcélom lenne, hogy egyszer az életemben, ha az eredetin nem is, de legalább valami hasonlón pályára léphessek.

„Ha” én egy klub tagja lennék és az edzőm, vagy szimplán a csapattárs komáim lehetővé tennék, hogy egy ilyen hazai rendezésű, mondjuk úgy hasonló rendezvényen képviselhetem a klubomat, netán a saját egómat, hát én biza’ ki nem hagynám. „Ha” a nagyszerű, esetenként a Melrose Place forgatókönyvét is megszégyenítően fordulatos magyar floorball élet úgy hozná, hogy valaki – még ha vannak olyanok akik szemében egy senki - évek óta energiát nem kímélve és még ha a saját rendezvényszervező cégének generált reklám, referencia érdekében is, de megszervez egy kis társadalmat összehozó több napos rendezvényt, akkor én biztos ott lennék. „Ha” én egy, magamra valamit is adó floorball játékos volnék, akkor az első adandó alkalommal ott lennék, és arra buzdítanék minden haveromat, hogy menjünk minél többen. „Ha” én éppen srác lennék az ország egyik floorball szegletében, de már régóta figyelném az egyéb közösségi portálokon azt a csinos pofijú csajt az ország másik floorball szegletéből, akkor első dolgom lenne elmenni egy olyan hétvégére, ahol nem csak a floorballt játszhatom, s mutathatom meg mindenkinek, hogy mekkora „party féjsz” vagyok, hanem még a kiszemelt leányzóval is kezdhetnék valamit. „Ha” én egy korrekt gondolkodású floorball játékos lennék, akkor biztos, hogy egy ilyen gála rendezvényen ha a tömeg úgy lökdösne a players partyn, vigyorogva koccintanék és sztorizgatnék a legnagyobb riválisommal, akit amúgy a pályán élve szednék ízekre. „Ha” belém szorulna egy kis intelligencia akkor biztos félre tudnám tenni a saját magam imádatát és megbecsülném a Gálát mint eseményt, mint társaságot összehozó minőségi és nem utolsó sorban valós rendezvényt. Mondanám ezt akkor is, ha eddig az összes rendezvényen ott lettem volna.  

Úgy látszik a „jóképű” és szolid fiatalember – netán fiatalasszony? – Marylin Manson jól sziszegi a klipjében: This is the new shit. Igen? Valóban? Tényleg ez kell nekünk? Pontosabban ez az, ami nem kell nekünk? Nem kell már a Gála? Nem kellenek az ilyen rendezvények? Ennyire sztárok vagyunk már, hogy a hazai „sztárok” gálájára sem megyünk el?  

Vagy ennyire sok az a közel 5000 Ft-os - mondjuk úgy  - belépő? Annyian, de annyian lógnak nap mint nap a füstös csehókban, verik el ennek az összegnek a tripláját akár. Annyian, de annyian lógnak az internet által nyújtott virtuális létben, a közösségi oldalalakon annyian élik magánéletüket, hogy már azt sem tudják mi az a valóság!? Egy valódi gála által nyújtott testközeli élményre már nincs is szükségünk? Vagy netán egy remekbe szabott „jajj mit hallgassak mondjátok meg” vagy egy „óó de rossz kedvem van megvigazstalnátok” kérdés a féjszbúkon már elég a kapcsolatok kialakítására, vagy ápolására? Netán egy „tuti-frankó-kúl lájkolás” kielégít mindenféle kommunikációt? Mi van veletek floorballozó játékosok? Miért fosztjátok meg magatokat egy kellemes élménytől? Vagy tényleg ma 2010-ben „This is the new Shit”? Engedtessék meg nekem, hogy nem fordítom le ezt az angol mondatot.  

Játékosokat kérdeztünk, hogy mi a véleményük a Gála elmaradásáról:  

Vígh László – ARES/Top Floor  

- Nem örülök neki, hogy elmarad a gála, mert mentem volna szívesen, de mivel mindenből a pozitív dolgokat igyekszem megőrizni, így legalább azt a hétvégét pihenéssel tudom tölteni.  

Vágó Anikó – Szolnok CFK/ARES 

 - Finoman fogalmazva engem nem érintett meg olyan mélyen, hogy elmarad a Gála. Viszont tudom, hogy nagyon sokan - köztük én is - mentek volna szívesen, így nem értem miért nem sikerül megrendezni. Bár az igazsághoz tartozik, hogy én iskolai elfoglaltságaim miatt nem is tudtam volna menni.  

Tóth Dóra – SZPK  

- Nagyon sajnálom, hogy elmarad. Sajnálom, mert azért itt azok is találkoztak volna, akik esetleg csak meccsek alkalmával tudnak csak összejönni. A gála meg azért alkalmat ad arra hogy több időt töltsünk el egymással. Kell a floorballosoknak egy ilyen rendezvény, csak ahhoz szerintem szervezettebb, rendezettebb körülményeket kell teremteni a szövetségben és az egyesületekben is. Leginkább e kettő közötti kapcsolatot kellene rendbe tenni.  

Kollár Csaba – Szolnok CFK  

- Miért elmarad? Érdeklődés hiányában? Ez óriási. Ennek nem örülök, mert mentem volna.  

Darai Máté – SZPK  

- Most hallottam a hírt. Engem személy szerint nem mozgat meg a gála, sem a players party, így nem vagyok érintett a dologban.  

Váradi Vivien – SZPK  

- Zavar, meglep és bánt, mivel mentem volna, s ami engem illet én élveztem, hogy ide Komáromba rengetegen jönnek el, és olyan emberekkel találkozom akikkel egész évben nem, vagy nagyon ritkán. Az is lényeges, hogy sokat lehet játszani.  

Strauss Tamás – Szolnok CFK 

- A legelső Gálával egybekötött Magyar Kupadöntőn ott voltunk jól éreztük magunkat. . A valósághoz tartozik, hogy a második Gála és az az évi Kupadöntő pályázatának elbírálása klubomnak jelentős károkat okozott, melyet a mai napig nehéz a szőnyeg alá seperni. Vicc hogy még részemről így is elmentem volna a másnapi Gálára mert Nádor búcsúmeccsén tiszteletből ott akartam lenni, de a sors közbeszólt hazafelé menet lerobbantam és csak reggel értem haza, mert egy balesetnél is segédkeztünk Szolnok határában hajnal 3-4 között. Aztán jött Komárnó ahol maradtak szolnoki lányok.

A tavalyira nem emlékszem mi volt lehet, hogy valóban nem voltunk ott. Idén is mentek volna tőlünk a felkért játékosok vállalták (Én nem, egyéb okból). Nem támogattuk vállvetve a Gálát miután ezzel lett ellobbizva a kupadöntő Szolnokról, de igazából hátráltató lépéseket sem tettünk. Az hogy idén elmarad szerintem nagyban köszönhető annak, hogy össze lett fonva a kupadöntővel majd szét lett választva. Önmagában szerintem jó volt az elképzelés, de a már fent leírt események okán a Gála „hangulata” megváltozott és ezért már nem volt annyira vonzó. 

Machlik Péter – Debrecen FSE  

- Hát sajnálom, mert mindig jó szokott lenni.  Jó a társaság, de sajnos én idén iskolai elfoglaltságaim miatt amúgy sem tudtam volna ott lenni.  

Pazsák Csaba – Dunai Krokodilok  

- Igazából annyira nem érintett engem a dolog, mert pihenőt terveztem arra a hétvégére, de rossz hogy elmarad, mert eddig minden alkalommal ott voltam és nagyon jól éreztem magam. Egy jó buli az egész aztán összehozza az embereket.  

Horváth Péter – SZPK  

- Már első hallásra furcsa volt az időpont, a bajnokság végén tökéletes helye és ideje volt a Gálának, na de év közben... Akkor pont elég a tétmeccs, így nincs az a felszabadult év végi hangulat, mint júniusban. A körülményeket figyelembe véve, nem lepett meg annyira, hogy elmarad.  

Majorosi Tamás – Rudas FT 

- Csalódott vagyok amiatt, hogy elmarad a Gála. Nagyon kár érte mert mindig jó buli volt ez az egész és szomorú, hogy már ez sem mozgatja meg a hazai floorball társadalmat kellőképpen. Nem tudom mi lehet a háttérben. Talán anyagi okok vagy egyszerűen nem érdekli a játékosokat ez az egész és inkább lógatják a lábukat otthon. Pedig szezon közben szerintem nagyon jó egy ilyen, amikor felszabadultan játszhat az ember minden tét nélkül csak élvezi az egészet.