A gömbnek voltak már fényes pillanatai, de ritka az olyan gyönyörű momentum, mint az e hétvégi. Azt is mondhatnánk, hogy képzavarral élve ez után akár szögre is akaszthatnánk a jóslás tudományát és elkezdhetnénk nyugdíjas éveiben tekegolyóként használni segítőnket. Mert nyúltunk már mellé, és találtunk már el szép dolgokat, de azért az, hogy szinte utalásszerűen egy konkrét gól sztorija előre szerepeljen a hasábokon, az még egy meleg nyári estén az ókori Görögországban Teiresziasznak is becsületére vállna! Tovább után dicshimnusz Dombauer Péterért, és MK helyzet! 

Történt ugyanis, hogy feldobandó a beharangozót, belinkeltük Robi Carlos egyik leglegendásabb találatát Dombauer figyelmébe ajánlva. Nos, akár olvasta, akár nem, meghallgattatott észrevételünk, és a villám csuklójú cselkirály olyan gólt akasztott, hogy a mérkőzésről szóló krónikákban külön fejezetet foglalt el ennek érzékeltetése. Mivel nem voltunk jelen, de feltett szándékunk, hogy a puszta eredményeken túl némi plusszal is szolgáljunk az olvasók irányába, Tozsót kérdeztük:  

„Komolyan mondom, hogy nehezen írható le a gól. Pajci indította kb félpályáról, párhuzamosan a palánkkal a jobb oldalon. Hosszú volt a passz, és a védő is előnyösebb helyzetben volt, de  Domba olyan sebességgel érkezett, hogy az elképesztő. Ennek ellenére már csak nagyon közel a gólvonalhoz vette birtokba a labdát, kb. a kis kapusterület vonalában. A nagy kapusterület szélső vonaláról játszi könnyed csuklóval emelte a zsugát fonákkal a hosszú filóba. Nem kapushiba volt, Martin kijött a kapuból, és fogta a szöget, amennyire lehetett.

Nem igazán láttam még ilyen gólt.

Talán a Krokik reakciója mindent elmond. Bár éreztük, hogy meglesz a meccs, de azért az SZPK ellen sose mehetsz biztosra, szóval küzdöttünk, mint az állat. Ennél a gólnál viszont nem az állati ösztönös üvöltés tört ki belőlünk, hanem a gyermeki csodálattal ötvözött mosoly. Kicsit túlzóak ezek a szavak, de így volt.”

Ilyenkor szomorú, hogy nincs TV közvetítés, és youtube összefoglalók hétfőnként. A gól kapcsán álljunk is meg egy pillanatra annak szerzőjénél. Mindenki másért néz focit, de egyben egyet lehet érteni: az olyan ösztönös, mégis különc megoldásokért rajongunk, aminek láttán tátva marad a szánk, és nincs egy pillanatig sem az az érzésünk, hogy ezt mi is meg tudnánk csinálni. Kiváló példa a Ronaldinho féle mágia, de említhetnénk a futsal pályák ördögét, Falcaot is (Többek közt 0:48-nál szájat táts! ).  

Ettől még persze lehet szeretni az iparosokat, vagy a kevésbé látványosan, de mégis istenáldott tehetséggel megáldott játékosokat, a hihetetlen gólérzékeny csatárokat, akik akár bal lapockával is tudnak találatot szerezni, vagy akikhez minden kipattanó mágnesként találja meg az utat – mi ne szeretnénk az ilyet:) -, de a mágia az, ami igazán gyermeki örömet okoz. Nem lehet elvitatni, hogy ezen a téren Dombauer abszolút élen jár a magyar bajnokságban. Nem úgy mozog, ahogy a nagy könyvben meg van írva, nem is úgy lő, és végképp nem úgy gondolkozik. De cseleit néha csak lassításon lehetne értelmezni, vele egy sorban játszva néha még a társat is meglepi, hogy lehetetlen helyről egyszerűen csak eltalálja az ütőjét egy labda, melyet már önkéntelenül kezelt le a sebészi pontosságú passz után. Emellett pedig nem érdekli sem az ellenfél – néha nem is tudja ki az :)-, sem a bíró (van más, akit érdekel helyette rendszerint:) ), sem semmi… Néha egy lövést is beáldoz egy trükkös passzért, egy indítást egy látványos felfűzésért. Dombauer Páter a legszórakoztatóbb magyar játékos, abszolút megérdemelten kapta az év játékosa címet, és számunkra nem is lehet kérdés, hogy örökös helye van az álomsorunkban! 

Na de lássuk mi történt még ezen a momentumon túl az MK mérkőzésen!  

SZPK-NOKIA – Dunai Krokodilok 4 – 9 

A Krokik a fergeteges hangulatban egy 0-4-es rush-al indítottak, majd a Komárom 2-re zárkózott a 7. játékosként szereplő közönség hangorkánjában. A második harmad 2-5-el zárult, és a Krokikban felderengett a fölény birtokában is az elmúlt heti visszafogott harmadik periódus. Itt nem fért volna bele hasonló áramszünet. Dombauer előbb Galsait hozta kihagyhatatlan helyzetbe, majd demoralizáló módon megpecsételte a mérkőzés sorsát – és saját helyét a hall-of-fame-ben – a fentebb már taglalt találattal. A vége 4-9, Domba 2+2-je mellett Pajor vitte a prímet 3+1-el, de a meghatározó szereplővé váló Duró is betalált ismét kétszer. A Krokik a döntőben vannak, és most már ide is írjuk: noha már talán több ezüstjük van mint Ballacknak, és többször maradtak le a nagy sikerről mint az Újpest az elmúlt években, idén legalább egy trófea a vitrinbe kerül! A Komárom veresége után a fórumos hírek alapján Illés László visszatér a padra Pastorek Róbert helyére.  

A másik ágon a Debrecen az ARES-al találkozik majd, de addig is lássuk az olvasók véleményét: