Vasárnap 22:45 magasságában pont kerül a 38 részes
|
Egymás elleni mérleggel a Madrid a jobb 3-as holtverseny illetve a Barcával szembeni holtverseny esetén is. A Sevilla viszont jobb a Madridnál ezen a téren. Elvileg tehát bárki befuthat, és arra tippelnénk, hogy nem fog mindez eldőlni 21:45-re… Mindenesetre csak erős idegzetű és jó vérkeringésű szurkolóknak ajánljuk a mérkőzések követését:
Real Madrid – Mallorca
Eto’o már nem bosszantja a Blancokat a Mallorcában, ez megnyugvást okozhat a madridistáknak. A túlzott eufória azonban megbosszulhatja magát. Két forgatókönyvünk az elmúlt hetek eseményeinek ismeretében:
- a Real átérzi a helyzet súlyát, varázslatos játékkal kiszolgálja a tomboló publikumot, Ruud van Goolról bepattan az aranycipőhöz szükséges két találat, a búcsúzó Becks és Roberto Carlos pedig két óriási szabadrúgással tiszteleg a Bernabeunak. Ezzel 4-1 lesz a vége, Capello mégis istenné válik.
- a Real begörcsöl, a szigetlakók hősökké akarnak válni. Pofátlanul vezetést szereznek már a 13. percben, ezzel megkárosítva az 50 év feletti összes Real szurkoló egészségét. Nincs más hátra, Beckhamnek kell egyenlítenie a 75. percben – valahogy törvényszerűnek tűnik, hogy az angol szépfiú emlékezeteset alakít majd – majd Guti passzából Raul lövi a mennyekbe imádott klubját 93:58-nál, nekünk meg marad a fanyalgás és a dilemma: vajon hol a határ az akarat diadala és a jószerencse közt?
Tarragona -Barcelona
A Barcelona valószínűleg nem hiszi már el, hogy csoda is történhet, így lemondóan ténferegnek majd a pályán (természetesen Lionel „Messiást” kivéve, aki a „Best of Diego” videóit átnézve nem által majd megint előrukkolni valamivel), mialatt Frankie éppen az álláshirdetéseket lapozgatja a padon. A Gimnastic készül a „túrára” a másodosztályban, de utoljára talán őket is megérinti a hőssé válás esélyének szele. Magunk részéről - a totális football híveiként - fáj a szívünk a katalán nemzeti öntudat jelképének lezüllése miatt. Valósággal istenítettük a fénykorában varázsló Ronaldinhot, akihez fogató játékost még nem látott a világ előtte, és csalódottan nézzük, miként vergődte végig a szezont. Őszintén reméljük, hogy látjuk még a „gepárdba oltott patkányt” varázsolni! Nagy küzdelemben végül 2-2-vel végeznek a felek.
Sevilla-Villareal
A Villareal a spanyol bajnokság legnagyobb hajráját vágta ki: a kiesőzónától egészen az UEFA-kupáig emelkedett a sárga tengeralattjáró. Erről aligha akarnak majd lemondani, így körömszakadtáig küzdenek majd a már a kupadöntőre összpontosító Sevilla otthonában, el is hozván az egyik pontot: 1-1.
Meg kell azonban hajolnunk a Sevilla előtt, akik a „halandók” sorait erősítve képesek voltak végig harcban maradni a két óriással, megnyerni az UEFA-kupát és bejutni a kupadöntőbe. Ha lenne igazság, valószínűleg bajnokok lennének, de erre – minden szimpátiánk ellenére – igen kevés az esély. Ahhoz még az előző fordulóbelinél is nagyobb csoda kéne.
Úgy érezzük tehát, hogy sokak bánatára, és ezzel párhuzamosan sokak örömére a Real elképesztő hajrái után visszatér a csúcsra. Legalábbis papíron, hogy volt már szórakoztatóbb Real a világörténlemben, az nem kérdés. Sokáig lehet majd vitatkozni rajta, hogy Capello-e a császár (persze nem, mert az Beckenbauer), vagy hogy a tavaszi menetelés a küzdelem díja vagy csak simán egy darabonként egy tonnás sertésekből álló egész kis gazdaság. Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy a Barca elajándékozta ezt a címet, és ha valami nem történik a csapategységgel, akkor ezúttal a katalánok nézhetnek szembe ínséges időkkel. Nagy kár lenne érte, a legtöbbet mindenki azzal nyerhetne, ha két bombaerős, nyíltsisakos támadó játékot játszó gigász küzdene jövőre. Bár mi epekedve várjuk a Zaragozához vagy a Racing-hoz hasonló csapatok mennybe menetelét!
Utolsó kommentek