Ígéretünkhöz híven a sportágunkkal kapcsolatos komolyabb témákról is szót ejtünk alkalomadtán. Bár legutóbb a bajnoki trófeáról született eszmefuttatás nem talált különösebb visszhangra, ezúttal megpróbálkozunk a bajnoki szisztéma elemzésével.
A bajnokság egyre növekvő létszáma egyre újabb kihívások elé állítja a szövetséget és a versenybizottságot. A csapatok száma folyamatosan nő, a bajnokságok létszáma, lebonyolítási rendszere így időről időre változik. Mindenkinek megvan erről a véleménye, alighanem az optimális megoldásról alkotott elképzelése is, ennek ellenére építő jellegű eszmecsere a fórumon erről még nem nagyon alakult ki. Célunk, hogy az új versenykiírás és a nevezett csapatok ismeretében körültekintően összefoglaljuk a helyzetet, és a változtatások előnyeit, hátrányait egyfajta vita indítóként. Ezek után várjuk az észrevételeket, hozzászólásokat, hogy mindenki véleménye meghalgattatásra leljen, hiszen csak így jöhet létre egy megfelelő hosszú távú terv.
A közzétett adatok alapján több-kevesebb hiányossággal az alábbi létszámok alakultak ki:
Férfi OB1 – 10 csapat
Az utolsó kettő osztályozót játszik, a bajnoki cím sorsa 2 teljes kör után rájátszás nélkül dől el. Kötelező MK indulás.
Férfi OB2 – 10 csapat
Idén a fórumon látható információk alapján teljes lesz a mezőny, bár még láthatunk kérdőjeleket. Itt is két teljes kör után hirdetnek bajnokot, az első kettő feljut, a harmadik, negyedik helyezettek osztályozót játszanak. A kilencedik és tizedik helyezett osztályozót játszik. Kötelező MK indulás.
Férfi OB3 – 15 csapat eddigi adatok alapján
Feltehetőleg ismét területi alapon történő csoportokra bontás után rájátszás. Az első kettő feljut, a harmadik negyedik osztályozót játszik.
Női OB1 – 10 csapat
Két teljes kör, a helyezések rájátszás nélkül dőlnek el. Kötelező MK indulás.
Ami az idei szezont illeti, két fontos változás látható:
- A rájátszás eltörlése az első osztályokban
- Kötelező MK indulás az első két osztályban
A két kérdés külön-külön is érdekes lehetne, de meggyőződésünk, hogy egyben érdemes foglalkozni velük. A rájátszás eltörlésével elveszítjük a bajnoki döntő eseményét, cserébe az egész éves teljesítmény nyeri el jutalmát, nem egyetlen jól vagy rosszul sikerült meccs dönt. Ez egyértelműen a színvonal emelkedéséhez kell, hogy vezessen, hiszen az eddigiek során számos csapat már január tájékán páholyban érezhette magát, most azonban minden mérkőzésnek, minden elhullajtott pontnak jelentősége lesz.
A bajnoki döntő kompenzálására a focihoz hasonlóan kötelező lesz a magyar kupa indulás, ami által igazi rangja lesz az eseménynek, mindenki képviselteti majd magát. Ily módon a kupadöntőnek az eddigieknél is komolyabb szerepe lesz, nem kerül a bajnoki döntő árnyékába.
Az idei változásoknál sokkal fontosabbak azonban a hosszú távú elképzelések. A rá következő szezonban az OB1 12 csapatosra bővül, az OB2-ből 4 csapatnak is lehetősége nyílik a feljutásra (kettőnek természetesen még meg kell mérkőznie ezért az osztályozón). Az OB2 10 csapatos marad, ami önmagában is elgondolkodtató tény, hiszen így első osztályunk népesebb mezőnyt tudhat majd magáénak mint a bázisul szolgáló másodosztály. A feljutók pótlására 2 csapatnak kell érkeznie az OB3-ból és további 2 osztályozhat.
Az első osztály bővítésének számos motivációja lehet:
Ez egyrészt üdvözölendő lépés, másrészt megfontolandó, hogy az amatőr sportág amatőr szereplői hány mérkőzést is bírnak el egy szezonban egyéb tevékenységeik mellett. Valószínűleg ez a plusz 4 meccs még nem lép túl a határon, de így is figyelemreméltó plusz költséget és időt eredményez. Ezen felül a versenynaptárba is be kell zsúfolni további 4 hétvégét. Ennek eredményeként a téli és nyári szünetet valamint a nemzetközi hétvégéket leszámítva szinte valamennyi hétvégén mérkőzések kerülnek megrendezésre. A 12 csapattal egyébiránt olyan nemzetek bajnokságaihoz zárkóznánk fel, mint a nálunk előrébb tartó cseh, svéd, norvég bajnokság.
2. Cél lehet a felzárkóztatás.
Több csapat játszhat az első osztályban, így többen mérkőzhetnek meg a nagyokkal. Ezzel párhuzamosan azonban nem szabad megfeledkeznünk a másodosztályról. A feljutók számára természetesen megnyílik az út a fejlődés irányába, megmérkőzhetnek a legjobb csapatokkal is éles körülmények közt. Több lesz azonban a már előre lefutottnak tekinthető meccs nagy valószínűség szerint, ami ismét nem kedvező fejlemény. Továbbá a szakadék tovább mélyül az OB1 és az OB2 sorozata közt. Ez aligha szorul magyarázatra, hiszen további két csapat távozna a mezőny éléről. A tavalyi bővítéssel a Miskolc és a Debrecen egyenes ágon, a Neumann pedig osztályozón távozott a második ligából. Azt nem állíthatjuk, hogy a feljutók ne állták volna meg helyüket, színesebbé tették az OB1 küzdelmeit, viszont ki merjük jelenteni, hogy bár az OB2 kiegyensúlyozottabb lett, de érezhető volt az élcsapatok „tömeges elvándorlása”. A hosszú távú tervekben meg kell találni valahol az egyensúlyt az OB1 fejlesztése és az átmenet folytonosságának megőrzése közt, ellenkező esetben teljesen szétszakad a mezőny, és visszaesik már a másodosztály is. Meglátásunk szerint egy bajnoki rendszer akkor igazán jól működő, ha az alsóbb osztály első 3-4 helyezettjét egy bajnokságba rakva a felsőbb utolsó 3-4-ével egy ki-ki meccsekkel teli, szoros liga alakulna ki elméletben. Ez mutatná, hogy egy feljutónak minden esélye megvan a megkapaszkodásra, illetve hogy az OB2 is tartja a lépést.
Az OB2-vel kapcsolatos további kérdés, hogy ezzel a bővítéssel lehetséges lesz-e a létszám megőrzése, azaz lesz-e elegendő OB3-as gárda akik hajlandóak vállalni a magasabb osztálybeli megmérettetéseket. A két bajnokság közt alapvető különbség van. Erre világított rá Liska Bálint is, az OB3 felelőse. Az OB2 a harmadosztályhoz képest számos plusz költséget és időráfordítást követel meg. Ezt nem vállalja mindenki. Ösztönözni természetesen lehetne a bajnoki rendszer átalakításával, azaz a harmadosztály bajnoki rendszerbe terelésével. Így a pluszköltségek sokkal kisebbek lennének, nem lenne olyan nagy a különbség. Ezzel párhuzamosan azonban felmerülne a kérdés, hogy hány csapat vállalná az így átalakított OB3-at. Valószínűleg több társaságnak nem állna módjában ezen feltételeket teljesíteni. Liska Bálinttal teljes mértékben egyet értve a legalsóbb osztály jelenlegi, kupa rendszerű lebonyolítása mellett törnénk lándzsát. Ez a rendszer biztosítja, hogy a sportot kedvelők könnyen beléphessenek a szövetség és a liga vérkeringésébe. Amennyiben pedig komolyabban is érdeklődnek a sport irányában, akkor a feltételeket megteremtve tovább tudnak lépni (Debrecen, Miskolc, Dunaújváros, Szeged, Kecskemét…). A kuparendszer eltörlése óriási bázis elvesztését jelentené.
Lehetőség lenne egy amatőr bajnokság kiírására, és ezzel párhuzamosan a bajnoki rendszerű OB3 létrehozására, viszont ez kommunikációs szempontból nem szerencsés. Az „amatőr bajnokság” számottevően rosszabbul hangzó kifejezés mint az „országos bajnokság”. Ezen felül nehezebbé teszi a tovább lépést, hiszen ha például az amatőr bajnokság bajnoka úgy dönt, hogy „belép a rendszerbe”, akkor egy újabb év jönne az OB3-ban,míg jelen esetben jó eséllyel ki tudná harcolni a feljutást is, hiszen eleve OB3 résztvevő lehet csak. Ez a plusz év, plusz költség jelentős gát lehet az elhatározás megszületését illetően. Újabb lehetőség lenne az OB4 megalakítása. Ehhez azonban egyelőre egyrészt nincs elég csapat, másrészt nincsenek meg a megfelelő feltételek sem: palánk, játékvezető. Sajnálatos módon már az OB3 is meglehetősen kis figyelmet kap. Ha megszületne még egy bajnoki rendszerű osztály, és e mellett egy kuparendszerű negyed osztály, akkor a helyzet még tovább romlana. Nem beszélve arról, hogy jelenleg még évről-évre alakulnak csapatok, sokszor roppant gyors ütemben felnőve az élgárdák szintjéhez (Debrecen, Diamonds), ezzel további egy évre kárhoztatnánk őket a feljutás rögös útján, ami nehezebbé tenné játékosaik megtartását.
Amennyiben tovább nő a csapatok létszáma, a megfelelő megoldás talán (a külföldi mintákat követve) egy két csoportos OB2 lehetne területi alapon. Ez azonban újabb aggályokat is felvethet. A lefelé terebélyesedő bajnokság és a 12 csapatos OB1 egy „Elit Liga” kialakulása felé vezetne. Ez a tendencia már most megfigyelhető, hiszen a feljutást az egyes osztályok közt anyagi vagy egyéb okoknál fogva gyakran nem vállalják csapatok. Az OB1 mezőnye így például változatlan marad idén. Kérdés, hogy hány OB2-es csapat vállalná jövőre a feljutást, még inkább, hogy hány OB3-as. Ez mindenképpen előzetes felmérést igényelne a nagy változások meghozatala előtt. Amennyiben lefele öröklődnek a feljutási jogok, akkor értelemszerűen nem a legjobb játékerőt képviselő csapatok kerülnek feljebb egyfajta amerikai rendszert kialakítva: a minden feltételnek megfelelő csapatok megragadnak a felduzzadt „Elit Ligában”, az alsóbb osztályokból az egyre inkább előtérbe kerülő igazolások (ez a téma szintén megérne egy hosszabb elemzést) útján megszerzik az Elitbe vágyó tehetségeket, akik nélkül a csapatok aztán nem vállalják a feljutást félvén a sorozatos vereségektől. Jelenleg még a sikerélmény motiválja sportágunkat, és 14 győzelem az OB2-ben sokak számára nagyobb élmény, mint mindössze 4 az OB1-ben egy komplett szezon során.
Összefoglalva tehát el kell dönteni a hosszú távú célokat. Egy folytonos átmenetet magában hordozó bajnoki felépítés irányába akarunk lépni, vagy megteremteni egy szinte már profi Elit Ligát, és fenntartani az alsóbb osztályokat a tehetségek felkutatására és a sportág népszerűsítésére. Mind a két rendszer hordoz magában előnyöket és hátrányokat. Azt azonban leszögezhetjük, hogy az alsóbb osztályokra igenis oda kell figyelni, hiszen ma már a legtöbb játékos itt kapcsolódik be a „rendszerbe”, az itt megszerzett élmények a döntőek, ezek lesznek később a motiváló vagy épp ellenkezőleg, elriasztó erők.
Utolsó kommentek