Szinte észrevétlenül bár, de ismét elkezdődött a magyal labdarúgó bajnokságnak nevezett eseménysorozat. Talán a világ egyetlen olyan foci bajnokságáról beszélhetünk, ahol a két szezon közti szünet rövidebb, mint az őszi és a tavaszi felvonás közti téli pihenő. Persze megérthetjük mindezt, hiszen teleink kemények, a gyepek érzékenyek, ráadásul az európai normánál kevesebb 30 bajnoki forduló így sem foglal el sok helyet a naptárban. A szint valószínűleg idén sem fog félelmetes magaslatokba hágni, de ennek ellenére az érdeklődés sem fog csökkenni, hiszen aki eddig kitartott e „rendezvénysorozat” mellett, az már valószínűleg tűzön vizen át ragaszkodni fog hozzá.

Az elmúlt három évben különböző úton-módon bár, de a Debrecen csapata minduntalan besöpörte a bajnoki címet hol könnyebben, hol nehezebben. Az idei résztvevőket három csoportba sorolhatjuk (amiből kis gondolkozás után négy lett végül, mert úgy éreztük, a Győr és a Fehérvár többet érdemel az eredeti besorolásnál) a mögöttünk hagyott szezon tapasztalatai alapján:

A bajnok külön kategória, akit meg akar venni, azt megveszi a magyar mezőnyből. Ez alatt elsősorban Kouemaha-t értjük, aki az elmúlt fordulóban gyorsan villant is, bár a magyar mezőnyben gyakoriak ezek a múló villanások…

Ezen felül biztos háttér, és egy roppant különleges, speciális helyzet is segíti a Lokit: a stadionban vannak nézők!!! A keret bomba erős (szigorúan magyar viszonyítási alapot véve), így elkerülhetetlennek tűnik az újabb bajnoki cím. Kicsit pontosabban: csak ők veszíthetik el.

Az üldöző boly, azaz a második helyért küzdők csoportja kicsit népesebb. A UTE a fiatalítással megállt, a ló túlsó oldalára átesve vettek egy raklapnyi idegenlégióst a világ minden tájáról „óccsóért”. A legkíváncsiabbak Foxi-ra vagyunk, vajon meg állja-e helyét a Megyeri úton is. Az MTK nagy kiárusítása elmaradt, bár akadtak távozók, Hrepka, Kanta és még sokan maradtak. Az utánpótlás pedig futószalagon érkezik, ez biztosan elég lesz az élmezőnyben maradáshoz, és a rutin hiányában biztosan kevés lesz a bajnoki címhez. A 2. csoportba soroljuk még a megtáltosodó Kispestet és a szerb csapatot, a ZTE-t. Meglátjuk mire lesz elég a sok „neves” szláv játékos és edző.

3. A fekete lovak: Fehérvár, Győr

 
A Debrecen B-vé avanzsáló Győr évek óta szép reményekkel vág a szezonnak, majd csúful elbukik. Egervári Sanyi bá érkezése valamint a Bogdanovics-Brnovics csatár duó talán valamivel több alapot a bizakodásra és a nyugis középmezőnyre. A Fehérvár tovább evickél Marian Vlak vezérletével, valószínűleg idén sem alkotnak semmi emlékezeteset, bár visszatért Simek Peti is…

 
Tavaly is nagy volt a harc a bennmaradásért, az idén sem lesz ez másként. A sok szürke csapat, szürke játékkal, kiegyenlített erőviszonyokkal. Szinte bárki odaérhet az utolsó két helyre, ki kevesebb, ki több eséllyel. Mi külön várakozással tekintünk a Dunaferr Old Boys, azaz a Paks szereplése felé. Lengyel Feri vezérletével újra együtt a Salamon-Éger-Molnár védelem, a csatársor pedig az egyik leghangzatosabb a bajnokságban: Márkus-Tököli-Horváth Feri.