A tavalyi OB3-as feljutókból idén már csak a Dunaújvárost láthatjuk az OB2 porondján. A csapat látványosan előrelépett a játék minden elemében, és tavaszra megszokta a ritmust. Idén akár bajnoki esélyesek is lehetnének, ám kaptak két riválist a felső osztályból, ezek közül elsősorban a Diamonds nem igen lehetett betervezve. Ennek ellenére feltétlen éremesélyesnek tekinthető a csapat. Horváth Istvánt kérdeztük:

A Phoenix csapata folyamatosan fejlődve a bravúros 3. helyet szerezte meg a bajnokságban. Varsányi Zsuzsa fiatal lányai a legnagyobbak orra alá is borsot törtek, ráadásul közvetlen riválisaik közül kettő idén nem is indul a bajnokságban. Ezt a körülményt, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy szinte hétről hétre javultak a lányok, idén akár még komolyabb sikereket is elérhet a csapat. Erről kérdeztük edzőjüket:

A Debrecen tündérmesébe illő története és emelkedése az elmúlt évben apró megtorpanáson ment keresztül. Érettségik, továbbtanulás, a bajnoki cím utáni akár tudatalatti elégedettség, a fáradtság mind-mind közrejátszhatott abban, hogy a tavalyi szezont a 4. helyen zárta a gárda. A csapat teljesítménye semmiképpen nem nevezhető rossznak, hiszen legyőzték az SZPK-t, megszorongatták az ARES-t, több nagyszerű győzelmet arattak. Az idei évben alighanem ismét érmes reményekkel szállnak harcba, és az ellenfelek is szinte kivétel nélkül a dobogóra várják őket.

1. NAP (repülés, evés, ivás körforgásban)

Elérkezett az utazás napja…tizenötödike, péntek 9:25 Ferihegy 2/a! Felkészültünk a 16 és fél órás útra… gyanis az utazásunk Budapest-Amszterdam-Hong Kong-Peking útvonalon folyik. 30 magyar, köztük két egykori világklasszissal utaztunk és persze összehaverkodtunk (Kökény Bea és Kocsis Erzsébet). Malévval a Hollandokhoz….katasztrófa…nincs alkohol a járaton…magyar valóság. Majdnem szétpukkadtam mérgemben. A kaja viszont jó volt. Amszterdamban 2 óra várakozás után irány a nagy út….Cathay Pacific járattal Hong Kongig…tevezés, evés, ivás négyszer!!!! (Tsingtao sör) és minimális alvás…így a landoláskor, ami szombat reggel 7:30-kor volt (otthoni idő szerint 01:30) mindösszesen 3 órat sikerült aludni, ami azt jelenti hogy egy alvás kimaradt az életünkből.

Az Olimpia árnyékában nem várható el, hogy mindenki floorball lázban égjen, még akkor sem ha a hétvégén már bajnoki rajt van. Ennek megfelelően bizonyára senkinek nem tűnt fel, hogy a hétvégén nem kezdődött el a bajnoki szezon a versenynaptárban előre fel nem tüntetett Szuperkupa mérkőzések formájában. A találkozókra Kartalon nem került sor, Törökbálinton pedig még úgy sem, így az Egernek és az SZPK-nak nem kellett felutaznia a másik csapatok számára nem megfelelő időpontokban. Nem a legszerencsésebb idénykezdet, még ha tudjuk is, hogy a Szuperkupát más sportokban is inkább a felkészülés részének tekintik sem mint egy komoly címmeccsnek. Ezzel együtt nem láttunk két nagy rangadót, 4 élcsapat nem tesztelte magát félig éles körülmények közt, és az U19 válogatott edzőmeccsével valamint a közgyűléssel egybekötve nem jött létre egy szezonindító floorballos hétvége.

A Szolnok csapata 2 évnyi kitérőt tett az OB2-ben, de már az előző év tavaszán látszott, hogy idén nem lehet majd megállítani őket. A Kannibálok Gyenes György palánkon kívüli és Strauss Tamás palánkon belüli vezetésével magabiztosan gyűjtötték be a bajnoki aranyat. Ehhez társult – mintegy hab a tortán – az MK ezüst, ami figyelembe véve az elejtett OB1-es gárdákat, igencsak szépen csillog. Idén jöhet ismét az OB1, bár a keret jelentősrésze esetében az „ismét” szó teljesen indokolatlan.

A nyár talán legnagyobb meglepetése a Diamonds OB2-be való visszalépése volt. Az OB1 bronzérmese évről-évre javult, és mára már valóságos élcsapattá nőtte ki magát. Ennek fényében szinte érthetetlen, miért volt szükséges a váltás. A csapat azóta egyik vezérét is „elvesztette”, hiszen Görög Tamás az ARES-ba igazolt. A történtek hátteréről a csapatkapitányt, Kővári Zoltánt kérdeztük:

Az idei évben a női mezőny igencsak megritkult, ám így is lesz újonc csapat a rajtnál. A Neumann FSE idén női gárdát is delegál a magyar bajnokságban, edzőjük a férfi csapat játékosa, és a Triton női korábbi edzője: Pap Zoltán lesz. A csapat kerete igen vegyes, számos alakulattól érkeztek játékosok. Hogy mire mehetnek az első évben, arról edzőjük nyilatkozik:

A Paks kalandos utat járt be. OB2-ben szerepeltek külön, majd a Bajával együtt értek fel a csúcsra az OB2-ben. Ekkor azonban anyagi okok miatt a közös OB1 helyett az OB3-ban kellett mindent újra kezdeni ismét egyedül. A kitérő rövidnek bizonyult: meggyőző fölénnyel hódították el a bajnoki címet. Hogy idén az OB2-ben mire számítanak, arról Feicht Lászlót kérdeztük:

A tavalyi szezon egyik üde színfoltja volt az SZPK női csapata. A gárda szinte varázsütésre óriásit lépett előre, és sokáig az éremért is harcban volt. Lukács Csaba érkezése egyértelműen pozitív változást hozott a csapat életében, az idei szezonban már abszolút éremesélyesként lépnek pályára a narancsosok. Kérdéseinkre Lukács edző válaszol:

Az egykori Arcadom SE szinte üstökösként robbant be az OB1-be, sok tehetséges játékossal. Többször is a rájátszás közelében voltak, sőt annak résztvevői is lehettek. Az elmúlt két évben azonban a csapat megtorpant, és az eredmények nem jöttek a várakozásoknak megfelelően. Kétségtelenül az egyik legtehetségesebb kerettel állunk szemben, ám valami hiányzik. Idén Kelemen Gábor személyében egy edzővel rendelkeznek majd, illetve a létszámmal sem lehet gond a Tritonnal való egyesülés folyományaként. Hogy ez7 mire lehet elég, arról az újdonsült szakvezetőt kérdeztük:

A tavalyi évben az IBK CH csapata újoncként indult. Az első év a csapatépítés jegyében zajlott, és így a meglepő pontvesztések mellett megfértek sikeres meccsek is. Az összkép vegyes volt: a védekezés nem okoz gondot a csapatnak, a góllövés azonban egyelőre akadozik. Idén a Tritonnal való egyesülés újabb kihívást jelent majd az építkezés rögös útján. Erről is kérdeztük Kovács Gergőt:

Már minden magyar floorballos kívülről tudja: a Torpedo örök, és soha nem esik ki az OB1-ből. Pontosan így történt tavaly is. A legfontosabb 3 meccsüket megnyerték, ezzel bent maradt a gárda, és idén ismét reális esélyük van tagságuk meghosszabbítására. Lényegesen több lesz a pontszerzéssel kecsegtető ki-ki meccs a már tavaly is sokat előre lépő alakulat számára, így az ő számukra az egyik legérdekesebb szezon következik. Az esélyekről Bokor Gábort kérdeztük:

A White Sharks csapata évek óta az OB2 meghatározó gárdája volt, a feljutás azonban eddig nem sikerült a csapatnak. Sokszor álltak az OB1 kapujában, míg végül idén elsősorban küzdeni tudásuk és a rangadókon mutatott játékuknak köszönhetően egy végigbrusztolt szezon méltó lezárásaként a Miskolc elleni kettős győzelemmel át is lépték azt. Az OB1-es szereplésük anyagi okok miatt sokáig így is veszélyben volt, de végül vállalták a kihívást. Huszti Pétert kérdeztük:

A Krokodilok alighanem az egyik legingadozóbb csapat volt idén. Megfért egymás mellett a komáromi siker és megannyi váratlan vereség is. Az ellenfelek sohasem tudhatták, hogy éppen egy bajnokesélyes fut-e ki ellenük, vagy ma csak egy motiválatlan középcsapattal állnak-e szemben. Kétségtelen, hogy az ország egyik legerősebb keretével, és egyik legsikeresebb utánpótlásbázisával rendelkezik a gárda, így szinte bármikor ismét harcba szállhatnak az aranyért is. Hogy idén mire vihetik, arról Szabó „Tozsó” Józsefet kérdeztük:

Az SZPK tavaly története legsikeresebb évét zárhatta. Egy kiváló szezon után megkérdőjelezhetetlenül szerezték meg a második helyet utcahosszal a mezőny többi tagja előtt, és elhódították a Magyar Kupát is. Illés László csapata folyamatosan változik, a bő keret egységes csapatot alkot, melyben számos fiatal is szerepet kap. Benkei László visszatérésével még néhány lóerőre szert tehet az úthenger, amely minden valószínűség szerint a bajnok legfőbb kihívója lesz idén is. Aki válaszol, Illés László:

A bajnoki rajt előtti felvezető cikkeket a bajnokkal, és az idei kiírás legfőbb esélyesével, az ARES HC/Top Floorral kezdjük. A csapat háza táján nagy változások nem mentek végbe, zsúfolt nyári program után várják kihívóikat. Pavelka edző gondját egyedül – bár ez kétségkívül nem kicsi probléma – Mujahid Tamás sérülése jelenti. Kérdéseinkre Pavelka Zoltán válaszolt:

A blog szerkesztőjének óhaját teljesítvén, ha minden igaz, akkor napi irománnyal jelentkezem az olimpia helyszínéről, hogy megírjam mindazt, amit átélek. Aki már olvasta anno a szingapúri VB tudósításaimat, az már nagyjából sejtheti, hogy milyen összefoglalóval fogok jelentkezni. Kicsit fricskás, kicsit egós, de mindvégig tényszerű, amolyan Füfkés. Bízom benne, hogy a napi cikk megírása nem fog nagy gondot okozni, ha mégis, az az elfogyasztott korlátlan rizspálinkának tudható majd be. :) Bázishelyem a Pegazus táborban lesz, ahol 2000 magyarral karöltve hajszoljuk csapatainkat, sportolóinkat remélhetőleg a jól megérdemelt aranyéremig. 

A mai nappal átléptünk egy bűvös határt, és már csak 3 hét van hátra a bajnoki rajtig. Ennek megfelelően rohamosan közeleg az az időpont, amikor megjelennek hasábjainkon az idei szezonnal kapcsolatos beharangozók és edzői nyilatkozatok. A férfi OB1 mezőnyében már postázásra kerültek a riportok lehetőség szerint az edzők illetve a megszokott „kontakt” személyek fiókjainak irányába. Jónéhány már meg is érkezett postafordultával. 

Az idei férfi OB1 az ARES HC/Top Floor véget nem érő diadalmenetét hozta. Az ez évi bajnokság merőben újszerű volt, hiszen a rájátszás megszűnésével minden mérkőzésnek óriási jelentősége lett, és a rangadókon elvesztett pontokat már nem lehetett májusban visszaszerezni. Év elején sokan az ARES – SZPK – Debrecen trió versenyfutására voksoltak, és meg volt az esélye a Krokodilok feltámadásának is. Az ARES azonban már a rajtnál robbantott, és egyedül szökésbe kezdett. Az üldözőboly próbálta felvenni a tempót, de egyre másra szakadtak le. Így történhetett, hogy két elvesztett döntő után (ami a Top Floorosoknak 3) Mujahidék már decemberben kezükben érezhették a bajnoki trófeát.

Közelednek a válogatott összetartások, az U19 VB selejtező (itthon!). Aktuális lehet az alábbi remek cikk néhány gondolata a mi sportágunkon belül is, illetve azon túl mutatván is elgondolkodtató. A forrás ezúttal az NST, azon belül is _benito:

"Mi amikor lent fociztunk a szomszédos általános iskola pályáján, mindig átkeresztelkedtünk valamelyik aktuális focisztárrá (nincs értelme tagadnod neked sem…), aztán ahogy cseperedtünk, már olyat is játszottunk, hogy a szabadrúgásnak nekifutva neveztük meg, kinek a technikájához hasonlóan kívánjuk a sarokba tekerni/bombázni/ejteni, vagy éppen Nagytibizni (= csukott szemmel és nyitott szájjal történő bombázás minimum kilenc méterről ráfutva, ami ritkábban hoz látványos eredményt, ámde akkor…!), a labdát. Általában azért válogatott játékosokat választottunk, nekünk már ugyan nem Puskásék jutottak, de azért még sokkal könnyebb dolgunk volt, mint a maiaknak – mármint azoknak, akik még nem szarnak rá iszonyat magasról.

Közeledik az év legnagyobb nyári tornája – sokan alighanem éppen ma indulnak Prágába -  a Cseh Open, mely napjainkra már gigantikus méreteket öltött. Számos magyar csapat kel útra, hogy megmérettessenek a nemzetközi mezőnyben is a bajnoki rajt előtt. A felhozatal igen erős, szinte minden megszerzett pontnak örülni kell ezen a tornán, ahol idén 12 gárdával képviselteti magát a hazai mezőny. 

A legemlékezetesebb pillanat. Egy kihagyott helyzet? Egy pillanat, amikor mennybe mehettél volna, de aztán mégsem? Egy mámoros győzelem? Egy eladott labda, amin rajtavesztettetek? Egy buta kiállítás? Egy elvesztett/megnyert rangadó? Keressük az év legemlékezetesebb bajnoki pillanatát! Ez természetesen mindenkinek más és más, és mivel nem láttuk TV-ben, így egyes pillanatokra nem is bonthatjuk le a szezont, de megemlékezünk a legmeglepőbb eredményekről: 

Elérkezett az OB1-es Dream Team ideje. Be kell hogy valljuk, megfordult a fejünkben, hogy sunyin lapítva egyszerűen hagyjuk, hogy ez a post a feledés jótékony homályába veszve meg se szülessen, és hiányát kendőzendő egy acélos szezonfelvezető cikksorozattal feszített tempót diktálva lekötjük az olvasók figyelmét, de akkor nem lenne teljes a kép. Jól tudjuk, körülbelül akkora az esélyünk arra, hogy mindenki egyetértését kivívjuk, mint Gy. Ferenc budapesti lakosnak egy október 23-ai beszéddel, de nincs mit tenni. Tovább után jön a mi csapatunk! 

Lezajlott a 2008-as hazai rendezésű Veszprém Open. A szervezők eljuttattak hozzánk egy összefoglalót - követendő példa! -, így ezt közre is adjuk: