A magyar floorball egyik legközismertebb egyéniségét, Kelemen Gábort kérdeztük. A veterán játékos sok-sok Arcadomos – CH-s év után az ujjatlan mezt taktikai táblára cserélte, a piros-fekete szerelést pedig kék-fehérre, hogy játékának élményétől se fossza meg a nézőket. Emellett az egyik legelismertebb és legtöbbet foglalkoztatott hazai játékvezető, aki nemzetközi karrier küszöbén is áll. Épp elég dolog történt vele ahhoz, hogy külön postot kapjon: 

Több újításról szeretnénk beszámolni, amelyeknek egy része igencsak szemmel látható. 

Bármennyire is szeretnénk, a blog nem adhat teljeskörű tájékoztatást a magyar floorball élet minden lélegzetvételéről. Éppen ezért örömmel nyugtázzuk magunkban a Magyar Floorball Szakszövetség régen várt hivatalos oldalának, a Hunfloorballnak az újbóli üzembe helyezését (Köszönet érte az INweb Informatikának).

A statisztikázások záróakkordjaként a férfi OB2 fele fordulunk. Természetesen az év közbeni „zűrzavar” eredményeként itt a legkuszább a kép, és volt olyan csapat, amely minket is meg tudott lepni ezen tabellákra pillantva, gyakorlatilag fű alatt javult fel teljesítményük szépen csendben.

A bajnoki őszt és tavaszt összevető cikkeink sorában ezúttal a Női OB1 következik. A középmezőnyben itt is voltak komoly helycserék, melyek egy érdekes végkimenetelhez vezettek, és meglepő jóslatokat eredményezhetnek a jövőt illetően:

A bajnoki végeredmény több mint 1 hónappal a szezon vége után aligha lephet meg bárkit is. Az őszi tabella sem hordozhat magában sokkolóan új információkat, viszont szembesülhetünk néhány érdekességgel, ha lenyisszantjuk az éved első felét, és fürkésző tekintetünket a tavasz és az ősz közti különbségekre összpontosítjuk, hogy valamiféle tendenciákat fedezhessünk fel a számok erdejében. Erre vállalkozunk ebben a sorozatban. Kezdésképpen a férfi OB1-et vettük górcső alá:

Az ARES a bajnoki címe után igen zsúfolt nyári programot állított össze magának. Szinte nem is beszélhetünk nyári szünetről esetükben, hiszen egymást követi a Szlovák, az Ausztria és a Veszprém Open, majd érkezik a Future Praha cseh elitcsapat vendégségbe. Mindez az út természetesen a nagy végső célhoz, az Európa Kupához vezet! A program egyes állomásairól kérdeztük a bajnokcsapat edzőjét, Pavelka Zoltánt:

A nyár közepe minden sportágban a „bevásárlás” ideje! Amatőr sportról lévén szó nálunk nem beszélhetünk áruba bocsátásáról, ugyanis rendszerint maga az áru teszi ki magát a standra, sőt mi több: általában egyenesen a „gyanútlan” vevő csábító kosarába ugrik, aki esetleg csak lopva odakacsintott egyet. Szatyrunkkal így lebattyogunk a piacra és szertenézünk, kinek mi csurrant-cseppent eleddig, és mit találunk még diszkont áron a polcokon: egy szó mint száz, átigazolási körkép következik! 

A kiscsapatok és az előzmények fényében joggal „amatőr” jelleggel aposztrofálható bajnokság után térjünk át a „profikhoz”, akiknek már komolyabb kritériumoknak kell megfelelni, amelyek a korábban elért amatőrnek semmiképpen sem nevezhető eredményeknél kezdődnek, de nem feltétlenül ott folytatódnak. A számok változásának érdekében szemeinket elsősorban a csapatok cserélődését elősegítő helyekre fókuszáljuk, azonban nem győzzük hangsúlyozni, hogy minderről nem írhatnánk a többi csapat nélkül, akiknek szintén igyekszünk egy kevés helyet szorítani.

Következő írásainkban a mostanában nagy vihart kavaró jövő évi nevezésekkel szeretnénk foglalkozni, azonban „a fórum”-mal és egyéb médiumokkal szemben rendhagyó módon a számokat nem a bankjegyek oldaláról hívjuk segítségül, hanem igyekszünk visszaemlékezni a közelmúltra, újra tisztelettel adózunk az OB3-as és OB2-es bajnokságokat sikerrel megvívó csapatok előtt és egyúttal iránytűt próbálunk mutatni, a korábbi évek sikercsapatait merre keressük. Le kell szögezzük, senki felett nem szándékunk és nem is tisztünk verdiktet mondani, csupán egy véleményt, egy képet kaphat a kedves Olvasó az elmúlt és elkövetkezendő évekről, szigorúan a sport oldaláról.

Letörlünk egy-két izzadtságcseppet a homlokunkról, lassan lélegezve megállítjuk kezünk remegését, és pár álmatlan éjszaka után hozzálátunk annak a cikknek a prezentálásához, amelynek esetében gyakorlatilag tuti a bukás: igen, ez bizony az OB2 Dream Team. Itt egyszerűen annyi lehetőségünk van, hogy szemernyi kétség nincs afelől: lesz aki kimarad, és lesz aki – gyakorlatilag mindenki – legalább egy poszton másként döntött volna. A csapatkiválasztásának nehézségeit és a követendő alapelveket már taglaltuk a sorozat előző darabjában, így most neki is látnánk:

Mostanra már bizonyára mindenkihez eljutott a hír, miszerint jövőre a CH és a Triton csapata összevonja erőit, és a Hősök az Istenekkel kiegészülve közös zászlót bontanak az OB1 viharos vizein. Teszik mindezt úgy, hogy a két hánykolódó bárkát egy markáns kétárbócosra cserélik, és az eleddig gazdátlan kormánykerék mögé Kelemen kapitányt állítják. Megpróbáltunk kicsit jobban utánajárni a kívülállók számára elég meglepő egyesülésnek: Klinghammer Zoltánt és Kelemen Gábort kérdeztük.

Egy cikkel nem pótolhatjuk az egész éves figyelmet, de mindenesetre szeretnénk megemlékezni az OB3 idei szezonjáról. Ehhez Liska Bálint koordinátort és statisztikai gurut hívtuk segítségül, aki megszülte számunkra az alábbi összefoglalást, bemutatván egyesével az idei résztvevőket. Köszönjük a segítséget! Ezzel át is adjuk a „szót” Bálintnak:

Már köztudott, hogy jövőre az idén remek szezont futó Kecskemét csapata nem tudja vállalni az OB2-es indulást. Mindezt már a versenykiírások előtt leszögezte a csapatvezetés. Jövőre tehát ismét az OB3-as küzdelmek során találkozhatunk a rendkívül szimpatikus társasággal. A Kecskemét honlapján egy remek cikk íródott a magasabb osztálytól való búcsú jegyében, aminél kifejezőbbet kívülállóként kár lenne megpróbálni kreálni. Ez az írás a csapatról a csapatnak született, de a kívülállók számára is kiváló összefoglaló. Ezt az alábbiakban közzé tesszük, majd  Tóth Imrét kérdezzük a háttérről: 

A 2007/2008-as OBII-es férfi bajnokság mindent magába foglalt, amit egy élvezhető, izgalmas bajnokságtól elvárhatunk. Magas technikai és fizikai színvonal, gólokban gazdag mérkőzések, piros lapok, elmaradt mérkőzések és egy 6 percig tartó ütközet. Minőséget kaptunk! 

Amikor szerkesztőségünk összeült és azt taglalta, hogy milyen ütős bevezetővel kellene behúzni olvasóinkat a férfi másodosztály 2007/2008-as szezonjának visszatekintőjébe, magasztos szavakat és szójátékokat keresgéltünk. Aztán úgy gondoltuk, hogy statisztikai adatokkal, a számok mátrixi varázsával villogunk, végül rájöttünk, hogy teljesen felesleges. A csapatok teljesítményükkel a magyar floorball élet eddig talán legszínvonalasabb másodosztályú bajnokságát produkálták. Összefoglalónkban a számok helyett - tabellán elemezhetik a számok szerelmesei - körképet próbálunk adni a csapatokról.

A nyár során sem állhat meg az élet (már csak azért sem, mert a goldenblog-on hogy nézne ki, hogy az utolsó bejegyzés június végi). Bár mindenkit a nevezési határidők, feltételek, az edzőtáborok szervezése, az átigazolási pletykák, a nyári Openek vagy éppen a nyaralás előkészületei tartanak lázban, azaz szinte már mindenki a jövő évadra készül, ezúttal a hátunk mögött hagyott szezonra kell még egy pillantást vetnünk.

Ami az időjárást illeti, orbitális nagy vihar volt készülőben, az égi áldás nem is maradt el. A vizes állapotban a csapatok egy felejthető első félidő után parádés második részt produkáltak. Természetesen EB szakértőnk, Tandari Tamás is értékelte a látottakat.

Ahogy tegnap ígértük, ma is lesz szó az esti meccsről, illetve a tegnapi nem mindennapi összecsapásról is. Aki válaszol, ismét a Vasas ifjú játékosa, Tandari Tamás:

Célegyenesbe fordult a Labdarúgó Európa Bajnokság: már csak 4 csapatért izgulhatunk a mai és holnapi elődöntőkben. Nyilvánvalóan mindenkinek meg van a véleménye a mérkőzésekről, esélyekről, csapatokról, mi azonban a blog történetében először egy sportágunkon kívüli személyt szólaltatunk meg a témakörben, aki profi labdarúgó révén alighanem lényegesen kompetensebb a témában.

2 nap szünet van a foci EB-n, és már vagy két hét szünet volt a floorballos postok tekintetében, így az izzasztó melegben lehuppanunk a billentyűzet mellé, és megpróbálunk némi életet lehelni az „off-season” pangó, párás légkörébe.

Udvarias módon előrevesszük a hölgyek idei pontvadászatát. Lényegében semmi meglepetés nem történt, hiszen a Szolnok begyűjtötte ismét a „duplát”, azaz a Magyar Kupát és a bajnoki címet is. Tegyük hozzá rögtön: megérdemelten!

Mindezt azonban úgy tették, hogy bőven maradt izgalom a végső győztes kilétét illetően is, valamint mindig volt olyan csapat, amely átmenetileg magára tudta irányítani a figyelmet.

Marco Van Basten neve mellett egyszerüen nem lehetett elmenni ezzel az EB-vel kapcsolatban csapata játékát és bátor húzásait csodálván. Figyelmünket azonban megragadta még egy kapitány, akinek személye az eredmények mellett sajátos habitusa miatt emelkedik ki a kultúrált, öltönyös edzői mindennapokból. (Hol van már az az idő, amikor melegítőben, lazán jelent meg minden vezér a padok mellett az elegancia minden felhangja nélkül. Meg hát gondoljunk csak bele, mennyire lehet kényelmes az ing-öltöny-nyakkendő kombó egy hosszabbításos negyeddöntőben?)

Messze még a vége, így korai még komoly következtetéseket levonni. Mégis úgy érezzük, a foci az elmúlt héten több évi apátia után újjászületett!

Gólt lőni vagy gólt nem kapni? Csúnyán nyerni vagy szépen meghalni? Majdnem kiesni vagy majdnem továbbjutni? Biztosra menni, vagy kivívva a világ szimpátiáját vállalni a nyílt csatát? Fütyülni a közvéleményre és nemzeti hőssé válni a végső sikerig való védekezéssel?

Komárom városa adott otthont a Magyar Kupa 2008-as női és férfi Kupa döntőjének. A szebbik "nemnél" a Szombathely DSE és a Szolnok Cannibals FK csapatai, míg a férfi "igennél" a szintén Tisza parti egyesület fiai, valamint a hazai SZPK játékosai feszültek egymásnak. Mindkét találkozó minőségi küzdelmet hozott.

Szolnok – SZPK 5 – 9
Szombathely – Szolnok 4 - 10

Egészen pontosan 8784 órával ezelőtt, 2007. június 12-én 17:40-kor felkerült a blog.hu szerverének égisze alatt egy poszt az internet számtalan blogjának még inkább megszámlálhatatlanul sok bejegyzése közé… Akkor még nem tudtuk, hogy mennyire életképes a törekvés, mennyi ideig tarthatunk ki vele, mennyi ideig él majd a kezdeti lendület.